VEZÉRCIKK – Valószínűleg az derül majd ki: a mentőegységek, katasztrófavédelmiek jól végezték a dolgukat a keddi nagyszabású szimulációs gyakorlaton, amelyet azért tartottak Bukarestben, hogy felmérjék, egy Richter-skála szerinti 7 fokos földrengés esetén mennyire gyorsan, hatékonyan mozgósíthatók a hatóságok.
2016. november 01., 19:112016. november 01., 19:11
Ilyenkor úgy kell cselekedniük az illetékeseknek, mintha pusztító erejű földrengés következne be, ami nem is annyira valószínűtlen, hiszen Bukarest nincsen messze a Kárpátok kanyarulatának szeizmikus szempontból aktív térségétől, ahol a tektonikus lemezek elmozdulása állandóan és gyakran okoz a Székelyföldön is érezhető földrengéseket.
A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok valószínűsítik, hogy a térséget évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás – sokan emlékeznek az 1977 márciusában bekövetkezett 7,2-es, több mint másfél ezer halálos áldozatot követelő katasztrófára. Mármost ahhoz, hogy egy hasonlóan erős földrengés minél kevesebb áldozatot és anyagi kárt hagyjon maga után, nyilván nemcsak az kell hogy a lehető leggyorsabban érkezzenek a mentőegységek a romokhoz. Az, hogy katasztrófahelyzetben gyorsan és hatékonyan reagáljanak, csak a problémamegoldás felszíni és sürgősségi része – ezt az is mutatja, hogy a mostani gyakorlatot azért szervezte a belügyminisztérium, mert valószínűleg be akarja bizonyítani: az egy évvel ezelőtti Colectiv-tragédia után sikerült javítani a sürgősségi beavatkozások gyakorlatán.
Mi lenne, ha ne adj Isten egy 7-es erejű földrengés rázná meg a térséget? Hiszen a hatóságok akkor sem tudtak megfelelően közbeavatkozni, amikor „mindössze” négyszáz ember volt veszélyben a Colectiv klubban. Egy erős földmozgás szörnyű pusztítást végezne az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség nemrég megjelent tanulmánya szerint, és bár lehet, hogy a szimulációs gyakorlaton jól teljesítenek az illetékes állami intézmények, jogos, hogy a civilek nem bíznak hatékony és gyors közbelépésükben természeti katasztrófa esetén. Úgy teszünk, mintha egy ilyen gyakorlat sikeressége szavatolná a biztonságot, holott a katasztrófahelyzetre adott azonnali mentőreakciók nem elégségesek. Ha „papírunk van róla”, hogy sikeres volt a szimulációs gyakorlat, akkor hátradőlhetünk?
Minden bizonnyal állandóan és sokkal hatékonyabban kellene (és már évtizedek óta kellett volna) dolgozni azon, hogy ne legyen olyan sok a közveszélyesnek minősített, omlásveszélyes épület Bukarestben (is). Ráadásul, mint bebizonyosodott, adott helyzetben még a megfelelő tájékoztatásra sem számíthatna a lakosság: a közmédia csődöt mondana, képtelen lenne részletesen, világosan tájékoztatni a tudni- és tennivalókról. Ilyen körülmények között úgy tenni, mintha biztonságban lennénk, önáltatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!