2009. április 06., 11:192009. április 06., 11:19
Mégpedig azért, mert ezáltal olyan, barátok közötti szívességet gyakorolnak Washingtonnal szemben, amely ennek nyomán nem teheti meg, hogy ne bánjon egyenrangú szövetségesként az öreg kontinenssel. Persze Európa joggal mondhatná, hogy semmi köze a Kubában kialakított fogolytáborhoz, ahol az emberi jogok állhatatos védelmezőjeként tetszelgő Amerika alapvető értékeit rúgta fel a vádlottakat meggyalázó kihallgatások és kínzások alkalmazásával.
Emlékeztethetne arra is, mennyire nem értett egyet Irak 2003-as lerohanásával, hogy aztán a Bush-kormányzat új és régi Európára ossza fel az Uniót annak mentén, támogatják-e az arab ország elleni katonai akciót. Miközben a két világhatalmi pólus nagyvonalakban azonos értékeket és érdekeket képvisel, egyoldalú és fennhéjázó külpolitikájával Washington hosszú évekig hozzájárult az Amerika és Európa között kialakult törés mélyítéséhez, például azzal, hogy hajlandóságot mutatott ezeknek az értékeknek a megsértésére.
Most azonban a hazájában és a tengeren túl egyaránt roppant népszerű Obama azt üzente: csak egy Európa létezik, amelynek hangját az Egyesült Államok meghallgatja, és szövetségesként, egyenrangú partnerként kíván együttműködni a kontinens államaival. Persze Amerika viszonyulásában nemcsak a washingtoni kormányváltás hozott változást, kellett ehhez a transzatlanti flörthöz a világválság is, amely nemcsak a szövetségeseket ösztönzi súrlódásaik elsimítására, hanem – példa erre az Obama-kormányzatnak Oroszországgal, sőt Iránnal szembeni nyitása – az ellenfeleket is kompromisszumra kényszeríti.
Ahhoz persze a mostani gesztusoknál több kell, hogy a prágai tavaszban rendezett csúcstalálkozón egymással flörtölgető Amerika és Európa között nagyobb szerelem bontakozzon ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok