2010. augusztus 23., 11:242010. augusztus 23., 11:24
Ami végül nem volt haszontalan, mert miután ártatlanul tűrtem a hajcibálást, a menni vágyó magába szállt, engedett a rábeszélésnek és hagyta magát visszakísérni az ágyába. Aztán valaki más indult volna, és mindennaposak voltak a mennék-maradj még típusú, egyoldalú szerelemre hajazó összetűzések. Mégsem ez vette el a kedvemet az egészségügytől, sőt még az sem, amikor a megtermett alkoholisták a kártyacsatát félbeszakítva riadt kisfiúként szaladtak hozzám, hogy az új beteg egy rozsdás baltával fékevesztetten csapkod.
Akkor is ott álltam a helyzet magaslatán, negyvennyolc kilóm minden tekintélyét latba vetve néztem szembe az őrjöngővel, hogy azonnal adja át, mármint a baltát. Ő egy pillanatra megállt, rám nézett, adom, mondta, csak még egyet csapok. És lecsapott. Közöttünk szikrázott a kőpadló, csorbult a balta éle, riadtan hunyták be a szemüket a megtermett alkoholisták, majd a megszelídült dühöngő sziszegve tűrte a tűszúrást, és miután kialudta magát, vígan verte a blattot a többiekkel a folyóson.
Az sem vette el a kedvemet, hogy hétvégeken kétemeletnyi, hatvan beteget láttunk el ketten, hogy tehetetlenül néztük, amikor valakit felemésztett az alkohol, hogy az ígéretes ifjú tehetség tekintetében nem és nem tisztult ki a homály, hogy az édesanya közömbösen ment el családja mellett, és égő cigarettával hadonászva szellemeivel viaskodott tovább.
Vagy hogy láttam orvosokat hetekig tépelődni, percről percre visszapörgetve és elemezve, megtettek-e mindent, miért nem sikerült megmenteni egy életet. Valójában csak azért megkönnyebbülés számomra, hogy már nem vagyok abban a rendszerben, mert nem kell nap mint nap a meredély szélén egyensúlyoznom, akkor is, ha tisztességesen végzem a dolgom. Mert abban a rendszerben bármelyik pillanatban végzetesen elfertőződhet egy seb, halálos betegséggé terebélyesedhet egy csonttörés, és tűz emésztheti el az ártatlan csecsemőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok