Tájkép ünnep után

Felemás képet kapunk, ha megpróbáljuk összegezni, milyen hozadékai vannak az idén második alkalommal megünnepelt Nemzeti Összetartozás Napjának.

Balogh Levente

2011. június 06., 09:562011. június 06., 09:56

A Kárpát-medence számos pontján megtartott rendezvények, megemlékezések egyfelől valóban az eredeti célt próbálták szolgálni – felhívni a figyelmet arra, hogy a magyarok, bárhol éljenek is, együvé tartoznak – , másfelől azonban azt is tapasztalni kellett, hogy az emléknap üzenete nem mindenhol ért célba. Emlékezetes, hogy a magyar kormány tavaly nyilvánította a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává. A gesztus a nemzet egyik legnagyobb  tragédiáját megpróbálja új értelmezési keretbe helyezni, azáltal, hogy a szétszaggattatás mementóját az együvé tartozás szimbólumává avatja.

Ez pedig elvben megnyithatja az utat az előtt, hogy az országvesztés dátuma ne mindig a könnyes múltba révedés és a meddő panaszkodás alkalmául szolgáljon, hanem hogy úgy szolgálja a nemzettudat erősítését, hogy közben lehetőséget teremt a Trianonhoz vezető okok honfibútól mentes, higgadtabb számbavételéhez, a vitás kérdések kibeszéléséhez, illetve a párbeszéd kereséséhez a diktátum kedvezményezetteivel. Ezt azonban nem mindenütt sikerült elérni. Az ország kétharmadának elvesztése miatti gyász  jogos, de az összetartozás ünnepének mégiscsak az lenne az üzenete, hogy túl tudunk ezen lépni, és a nemzetrészek a határok ellenére képesek egymásra találni és együttműködni. Ehelyett volt olyan rendezvény, amelyen a mai geopolitikai helyzetet ismerve irreális, szélsőséges és uszító szólamok hangzottak el, ami a feszültség gerjesztésén és hamis illúziók keltésén kívül egyébre nemigen alkalmas. Persze a feszültségkeltésben az utódállamok illetékesei is jeleskedtek.

A román szociáldemokrata politikusok és a román netes hozzászólók durva kirohanása Sógor Csaba – amúgy kampánycélú, kevésbé szerencsés – Facebook-akciója ellen azt jelzi: továbbra is nulla összegű játszmának tekintik a magyar–román kérdést, ahol az egyik félnek mindenképpen vesztesként kell kikerülnie, csakis nekik lehet igazuk, a magyaroktól pedig azt a jogot is elvitatják, hogy tragédiaként éljenek meg egy számukra egyértelműen negatív eseményt. Márpedig párbeszédre csak ott van lehetőség, ahol a másik fél nem csupán a saját monológjára kíváncsi.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

2025. június 19., csütörtök

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében

A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében