2010. május 31., 11:222010. május 31., 11:22
A kormánynak a valutaalap szorongatja, a végrehajtók pedig a köznépét markolásszák. Ezt is meg lehet érteni, csak az nem világos, hogy a sokat emlegetett, romantikus közteherviselésben miért a gyengébbeknek kell mindig a rövidebbet húzni. Ha a főnökségnek szorongatni van kedve, akkor a tömegben minduntalan azokban a zsebekben nyúlkál, amelyekben a legkevesebb a fognivaló. Ez a jelenség kérem a fizika egyszerű törvényein alapszik, hiszen a lyukas nadrág, lukas zsebébe sokkal könnyebben belefér a kéz, mint a jól hízottakon feszülő, szűk textíliákba.
Ez már csak ilyen, mert a gályatartók ostorának legvastagabb szára minden alkalommal a közalkalmazottakon csattan a leghangosabbat. A döntéshozók szerint a tanárok, a nyugdíjasok és az egészségügy rabszolgái nem termelnek profitot, így ugyanazt a semmit kevesebb pénzből is ki tudják gazdálkodni. A kormány már nem első alkalommal vizsgázik jelesre nemtörődömségből. Carpe diem! – harsogja, és nem érdekli, mi lesz a jövő nemzedékkel. Ha nem fizetik meg az orvosokat és a tanárokat, akkor lassan elvándorolnak jobban tejelő éghajlatra. Akik itthon maradnak, azok majd hetedíziglen járhatnak kuruzslókhoz meg sarlatánokhoz, gyerekeik meg jobb híján a szüleik kárából tanulnak, mert az iskolában már nem lesznek szakképzett oktatók.
Azok, akik maradnak, legnagyobb részt már nem fognak kelleni sem a magáncégeknek, sem külföldnek, ezért elmennek éhbérért robotolni az államnak. Persze ez mit sem fáj a mindenkori pártunknak és kormányunknak. Neki és kiszolgálóinak nincs rájuk szüksége, hiszen mindig marad mit aprítaniuk a tejbe, és magántanárokat tartanak, orvoshoz meg külföldre repülnek. Minderre miből telik majd nekik, hát abból, amit a pórnép zsebéből kiszorítottak. Most eltúlzott utópiának érezheti a kedves olvasó ezeket a gondolatokat, de ne lepődjék meg, ha pár év múlva a saját bőrén fogja érezni a mai politika kellemetlen mellék- és utóhatásait. Ha esetleg akkor megtalálná ezt a papírdarabot, amelyekre e pár elrettentő jóslatot véste egy 21. századi Nostradamus, hullajtson egy krokodilkönnyet a jövő nemzedékért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok