2012. április 13., 10:162012. április 13., 10:16
Márpedig a magántulajdonhoz való jog elismerése a civilizált, demokratikus társadalmakban a legfontosabb alapelvek egyike.
Igaz, a restitúcióról szóló eddigi törvények ellenére a romániai politikum egy része mindig is érezhető ellenszenvvel viseltetett a visszaszolgáltatás és a teljes értékű kárpótlás elvével szemben. Az ellenérzést részben anyagi indokok generálják, hiszen az önkormányzatoknak jól jönnek az elkobzott ingatlanok, amelyeket sajátjukként kezelhetnek, és amelyekben különféle intézményeknek biztosíthatnak helyet.
Másrészt Erdélyben és a Partiumban etnikai vonzatokkal is számolni kell. Mindennél beszédesebb a leköszönő Maros megyei prefektus minapi megnyilvánulása: mandátuma egyik legfontosabb megvalósításaként említette azt, hogy sikerült perújrafelvételt elérnie az egykori magyar tulajdonosoknak visszaszolgáltatott erdők ügyében.
Ugyanide sorolható a Bihar megyei közgyűlés elnökének gesztusa is, aki perre viszi a katolikus egyház egyik nagyváradi ingatlanának ügyét, miután azt a restitúciós bizottság visszaszolgáltatta az egykori jogos tulajdonosnak. Igaz, a jelenlegi tervezet nem mondja ki explicite, hogy az ingatlanok elkobzása jogszerű volt, hiszen a törvénytelenség tényét annyiban elismeri, hogy a károsultak jogosultak a kárpótlásra.
Mindez azonban a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon elvet idézi, hiszen a kárpótlás mértéke nevetséges, az ingatlanok pedig immár végérvényesen elvesznének. Márpedig tény: a lopás és a rablás akkor is lopás és rablás marad, ha azt egy utópisztikus ideológia, a kommunista üdvtan jegyében az állam követi el saját polgáraival szemben. Az alamizsnának is alig elegendő kárpótlási összeggel és a teljes körű restitúció megtagadásával a magát demokratikusnak nevező román állam most arra készül, hogy utólag szentesítse a kommunisták bűneit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok