2011. január 18., 10:042011. január 18., 10:04
Igazuk van, ugyanis a romániai nyugdíjrendszert – deklaratív szinten legalábbis – a hozzájárulási elv alapján próbálta megreformálni a kormány. A miniszterelnök – ha erről kérdezték – egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy ezt hangoztassa. A hozzájárulási elv pedig azt jelenti, hogy azoknak jár magasabb nyugdíj, akik aktív életükben többet fizettek be a nyugdíjalapba. Többet pedig nyilvánvalóan azok fizettek, akiknek a fizetésük is magasabb volt. A járulékokat ugyanis mindig a fizetések arányában állapították meg.
A mostani nyugdíjasok azonban aktív életük jelentős – vélhetően nagyobbik – részét a Ceauşescu-diktatúrában töltötték, az pedig elsöprő többségükre igaz, hogy a katonai, rendőri, esetleg titkosrendőri pályafutásukat a diktatúra idején kezdték el. Ahhoz pedig nem kell nagyon öregnek lenni, hogy felidézzük, mit is jelentett az egyenruha, a rendfokozat a letűnt rendszerben. A fegyveres erők, a karhatalmi csapatok, a Szekuritáté a diktatúra fenntartói, e testületek tagjai pedig az embertelen rendszer haszonélvezői voltak. E testületekben minden bizonnyal kisebbséget alkotnak azok, akiket a szakma szeretete vonzott a pályára. Többségük a kiváltságokra vágyott. És ha innen vizsgáljuk, a társadalmi igazságosság oldaláról közelítjük meg a kérdést, egyáltalán nem biztos, hogy a hozzájárulási elv nyújtja a helyes megoldást.
Az elmúlt években számtalan példát mutatott be a sajtó arra, hogy a rendszerváltozás sem törte meg a korábban kialakult viszonyokat. A diktatúra haszonélvezői a demokráciának is kedvezményezettjei maradtak, a meghurcoltak pedig az új világba is magukkal hozták az esélytelenségüket. Nem biztos tehát, hogy rosszul számolt a Boc-kormány, amikor valamiféle kiigazítást is próbált belopni a törvénybe. Abban mindenképpen hibázott, hogy egyet mondott, és mást cselekedett, hogy nem vállalta a nyilvánosság előtt is a korrekciós szándékot. A hátsó ajtón suttyomban belopott igazságtétel ugyanis aligha vezethet a társadalom megnyugvásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok