A szabadságharcos szerepében próbálja megerősíteni pozícióit a novemberi államfőválasztások előtt a nagyobbik kormánypárt, amikor fityiszt mutatva a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), októbertől a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését és különböző juttatások emelését ígéri.
2014. június 15., 20:432014. június 15., 20:43
2014. június 16., 11:542014. június 16., 11:54
A voksszerző stratégia azonban hosszú távon jóval több kárt fog okozni, mint egyes társadalmi kategóriák pillanatnyi jóléte, az intézkedések várhatóan 2015-ben ütnek majd vissza, de akkor majd fokozott erővel.
Jelenleg ugyanis csak annyi látszik bizonyosnak, hogy a lépések 5 milliárd lejnyi lyukat ütnek a jövő évi költségvetésben, a Ponta-kabinet pedig máig nem tudja megmondani, hogy miből fogja ezt fedezni. Ugyan cserkész becsületszavukra állítják, hogy nagyobb lesz idén a gazdasági növekedés a korábban becsültnél, ám garanciát nem tudnak felmutatni. Állítják azt is, hogy nem kell majd újabb adókat kivetniük a deficit csökkentésére, de valahogy nem tudjuk ezt elhinni éppen annak a kormánynak, amelyik szinte havi rendszerességgel újabb adókkal és illetékekkel rukkol elő.
A választásokig minden bizonnyal nem is történik semmi etekintetben. Azután viszont újra Bukarestbe érkeznek a nemzetközi hitelezők képviselői, hogy közösen rögzítsék a 2015-ös évi állami költségvetés sarokszámait. Ekkor pedig – hacsak nem kapcsol dübörgő üzemmódba a gazdaság – két lehetőség áll majd a kormány előtt. Vagy véglegesen felmondják a készenlétihitel-megállapodást, s öntörvényűen alakítják a büdzsét – ami az eddigi cselekedeteik alapján egyenes út lehet az államcsőd felé –, vagy pedig engednek a nyomásnak, és valós intézkedéseket hoznak a költségvetési hiány kompenzálására, magyarán adókat emelnek, vagy újabbakat vetnek ki.
Bármelyik lehetőséget is válasszák, egy dolog már most borítékolható: megint a mi zsebünk fogja bánni, hogy reális stratégiák nélkül kormányoznak, és ahelyett, hogy valamit tennének a gazdaság fenntarthatósága érdekében, csak kampánytól kampányig látnak el.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!