2011. június 10., 10:382011. június 10., 10:38
Ha csak ez a szándék vezérli mindazokat, akik több megye összevonásával lényegesen átrajzolnák az ország közigazgatási térképét, nos ebből aligha sülne ki vajmi jó, és aligha érvényesülne az az – egyébként hamis – elmélet, miszerint kevesebb megyével jobban lelehetne hívni a fejlesztéshez mérhetetlenül szükséges európai uniós forrásokat. Merthogy azokhoz aligha megyék száma és mérete okán nemjut hozzá Románia, hanem annál inkább az agyonközpontosított, balkáni típusú, amolyan patópálos ügyintézés miatt. Jó volna látni azokat a felméréseket és tanulmányokat – ha léteznek –, amelyek nyomán a többféle változat szerinti vonalakat meghúzták. Vagy meghúznák. Sejtem, hogy ilyenek nincsenek, így alapos a gyanúm, hogy a mondvacsinált takarékosság és a majdani hatalomgyakorlás hogyan továbbja mellett a forgatókönyvbe jó adag olyasfajta szubjektív tényező is beletartozik, amely a magyar tömbvidékeken – például a Partiumban, a Szilágyságban, a Székelyföldön –, de akár a szórványban is tovább nyirbálná, ha éppen el nem lehetetlenítené a magyarok beleszólási lehetőségét. Ami a nemzetállami törekvések kiteljesedését jelenti, és aminek ránk nézve katasztrofális következményei lesznek. Ne szépítsük: egy, a mai Brassó, Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló „nagymegye” a Székelyföld beolvasztását, tehát az utolsó vár elestét jelenti.
A kérdésben néhány érdekes vélemény látszik körvonalazódni. Az egyik szerint Romániát kizárólag gazdasági és társadalmi szempontok szerint kell újraosztani, a másik szerint a két világháború közötti, ún. kistérségi felosztáshoz kellene visszatérni. A harmadik vélemény szerint a kantonok országa, Svájc a követendő példa, ahol a helyi közösségek döntési joga és pénzforrásaik a lehető legnagyobbak. És ahol – figyelem– éppen az egész ország jóléte és svájcióra-típusú működése, ezen belül pedig az állampolgárok jó közérzete érdekében a társadalmi és gazdasági szempontok mellett a földrajzi, kistérségi, történelmi és nyelvi szempontok és sajátosságok is érvényesülnek. Ezt tessenek lemásolni!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!