2010. szeptember 16., 11:092010. szeptember 16., 11:09
Ettől persze még messze van az a pillanat, amikor Kolozsváron vagy Budapesten kigyulladhat az első, az AGRI-vezetéken át érkező gáz táplálta kék láng, de a kezdeményezés azt jelzi: nemcsak kívánatos, de lehetséges is valóban érdemi, a két ország, illetve az egész kelet-közép-európai térség érdekérvényesítését célzó összefogás.
Az első közös lépés irányát is jól választották ki: a térség Oroszországgal szembeni energiafüggőségének enyhítése minden itteni országnak érdeke. Nem feltétlenül azért, mert attól kellene tartani, hogy a régió fölötti hegemóniájának visszaszerzése érdekében Moszkva a gázfegyvert is hajlandó lenne bevetni – bár az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szembeni „próbaüzem” jelezte: ez sem csupán az élénk képzelőerővel megáldott, paranoiás russzofóbok elméjében létező lehetőség – hanem azért is, mert egyszerűen jobban járunk, ha válogathatunk az ajánlatok között, lévén így nagyobb az esély arra, hogy kedvezőbb áron jussunk a nélkülözhetetlen földgázhoz.
Ha pedig a környező országok a magyar–román tandem jóvoltából juthatnak olcsóbb energiahordozóhoz, az a tranzitbevételek mellett nem csupán presztízsnövekedést eredményezhet, de azt is elősegítheti, hogy a szándéknak megfelelően – Lengyelország bevonásával – ők legyenek a szorosabb közép-európai együttműködés motorjai. Mindehhez persze Moszkvának is lesz egy-két szava, hiszen stratégiai érdeke, hogy fenntartsa földgáz-monopóliumát. Azonban amíg az Oroszország által megépíteni tervezett Déli Áramlat és az európai Nabucco-vezeték csupán a koncepció szintjén létezik, miközben a magyar–román–grúz–azeri négyesfogat terve máris több konkrétumot tartalmaz hozzájuk képest, minden egyebet felülíró érdekünk, hogy a vezeték a lehető legrövidebb idő alatt ténylegesen megépüljön.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.