2012. május 08., 09:142012. május 08., 09:14
A brit pénzügyi lap intő jelként könyvelte el, hogy a politikai instabilitás miatt a hazai pénzpiacok „megzavarodtak”, a lej árfolyama történelmi mélypontra süllyedt, a külföldi befektetők pedig aggódva követik figyelemmel a bukaresti fejleményeket. Teljes joggal – tehetjük hozzá mi is –, hiszen a kormányzásra felkért Victor Ponta és csapata a jobbközép koalíció menesztése óta eltelt mintegy tíz nap során többször is bebizonyította: felkészületlenül érte a hatalom átvételének feladata.
Utólag már csak megmosolyogni lehet a szociáldemokrata politikus korábbi – teljesítetlen – ígéretét, miszerint az Ungureanu-kabinet bukásától számított harminc másodpercen belül megnevezi leendő kabinete minisztereit. A nagyobb baj magával a néhány nappal később kihirdetett személyi állománnyal volt, több tárcavezető-várományosról derült ki ugyanis, hogy összeférhetetlensége miatt nem tölthet be köztisztséget. Ennek okán két poszton már a tegnapi parlamenti bizalmi szavazást megelőzően cserét kellett végrehajtani.
Szánalmasnak nevezhető az is, ahogy a balliberálisok – az előző kormányok tollával ékeskedve – a lefaragott közalkalmazotti bérek, illetve az illegálisan megkurtított nyugdíjak kiegészítésének bajnokai szerepében tetszelegnek. De nem sok jóval kecsegtet a Ponta-rezsim az erdélyi magyarok számára sem. Még az RMDSZ által kidolgozott – a többi erdélyi magyar politikai alakulat által amúgy is „könnyűnek” nevezett –, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadtatására is úgy tett ígéretet, hogy abból kiiktatná a lényeget, a kulturális autonómiát.
A MOGYE magyar karának létrehozásával kapcsolatos hozzáállásáról nem is beszélve. Nem mellékes az sem, hogy az Ungureanu-kormány megbuktatásától függetlenül a román baloldal parlamenti többsége rendkívül esetleges, és konjunkturális érdekek mentén jött létre, ami egyáltalán nem kecsegtet a politikai stabilitás reményével. Pláne ha tudjuk, hogy ezt a többséget tulajdonképpen árulások és politikai hátbaszúrások egész sorozata alapozta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok