2011. június 21., 09:112011. június 21., 09:11
Így hát a késői fizetők is korán keltek, hogy hétfőn elsők között legyenek a kasszánál, nehogy villanyáram nélkül maradjanak. Arra viszont senki nem számított, hogy ilyen sokan lesznek a „késő kásák”, ez jól látszott a megnyúlt ábrázatokon, amikor szomorúan konstatálhatta mindenki, hogy a két kasszából csak az egyik van nyitva – miért is nyitották volna ki mindkettőt –, és felmérhette, hogy minden bizonnyal legalább egy órába telik, amíg sorra kerül, és „kiperkálhatja” pénzét a villanyáramért. Hogy jobban teljen az idő, az emberek „szocializálódni” kezdtek, és miután mindenki eleget zsémbelt amiatt, hogy „igazán kinyithatnák a másik kasszát”, nosztalgiázni kezdtek. „Kellett volna hozzunk tejesüveget, hátha adnának tejet” – mondta az egyik férfi felelevenítve azokat az időket, amikor hajnali öt órakor álltunk sorban az élelmiszerüzlet előtt, hogy hét órakor elsők legyünk, mert így még volt némi esély arra, hogy egy liter tejjel boldogabban térjünk haza.
De felemlegettük a félkilónyi húsért, narancsért és a fejadagra osztott kenyérért állt sorokat is, a „butéliasorról” nem is beszélve. S ha már itt tartunk, csak és kizárólag az ifjú generáció kedvéért mesélem el, hogy volt olyan időszak, amikor az úgynevezett „butéliáért” – szebbik nevén aragázpalackért – három-négy napot is álltunk sorban. Sőt ennek külön forgatókönyve és jellegzetes szereplői voltak, mert senki ne gondolja azt, hogy egy személy képes lett volna akár egy napot is a lánccal összekötözött palackok mellett állni. Volt néhány nyugdíjas vagy éppenséggel sok szabadidővel rendelkező ember – mert abban az időben munkanélküli nem volt –, és ők szívességből vagy csekélyke „honoráriumért” egymást váltogatták éjjel-nappal, míg megérkezett a „butéliás autó”. Akkor aztán pillanatok alatt mobiltelefon nélkül is előkerült minden palacktulajdonos… Szóval ezeket emlegettük fel, amikor az egyik sorban álló csendesen megjegyezte: „Akkor a sorállás után volt reményünk arra, hogy valamihez hozzájutunk, most viszont azért állunk, hogy a pénzünket elvegyék.” Hát, ezt is megértük…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!