Römiparti

Abban az időszakban valóságos kultúreseménynek számított egy-egy römi- vagy kártyaparti forralt bort kortyolgatva, mert az üzletekben akkoriban vásárolható rettenetesen savanyú bort másként meg sem lehetett inni. Ezt is csak azért ittuk, hogy ha a sok nevetéstől kiszáradt a torkunk, hát legyen amivel leöblíteni. Mert mondanom sem kell, kizárólag a játék kedvéért kártyáztunk vagy römiztünk és azért, hogy közben suttogva szidhassuk a rendszert, és pikáns vicceket mondhassunk a diktátor-házaspárról. Aztán a rendszerváltás után megszűntek ezek a szórakoztató esték, lett számítógép meg minden egyéb, ami elvonja az ember figyelmét a szomszédjában élő másik emberről, de akár a barátairól is. Nekem pedig egyre erőteljesebb igényem fogalmazódott meg ezen játékok iránt, és alkalmas partnerek hiányában a gyermekeimet tanítottam meg ezekre a játékokra. Annál is inkább, mert hiszem és vallom, hogy minden magyar embernek illik legalább egy kártyajátékot ismerni és továbbadni a gyermekeinek. Természetesen ugyanúgy, mint hajdanán, óriási partikat csaptunk a hosszú téli estéken, csakhogy most a gyermekeim voltak a kártya- és römipartnerek, nem a szomszédok, és nem a barátok. Azt viszont nem tudtam, hogy csemetéim továbbfertőzték a baráti körüket, mintegy alternatív szórakozási lehetőséget kínálva a számítógép-diszkó-kocsma hármasnak. Sőt azt sem tudtam, hogy a tőlem szerzett tudást egész magas szintre tökéletesítették. Így óriási meglepetés ért a minap, amikor römipartira hívtam a lányom baráti körét – kamaszéveik végén tartó ifjú társaságot –, és nemhogy megvertek, porig aláztak, megsemmisítettek römiben. Pedig még az elején azt hittem, komoly esélyeim vannak a nyerésre, annál is inkább, mert az ifjak a römi mellett még számos dologgal foglalkoztak. Többek közt jó étvággyal majszolták a szendvicseimet, SMS-eket fogadtak és írtak, ötpercenként válaszoltak a telefonhívásokra, vagy éppen ők hívtak valakit, és teljesen mellékesen rendezgették a figurákat a táblán – legalábbis nekem úgy tűnt. Aztán miközben én annak örvendeztem, hogy jól alakulnak a dolgok a táblámon, teljesen váratlanul zsolival zártak... S nem csak egy közülük, rendre mindegyik!...