2011. április 13., 09:352011. április 13., 09:35
Az RMDSZ-es politikus már-már kibírhatatlan ellenszélben kénytelen végrehajtani a rendszer ésszerűsítésére épülő átszervezési folyamatot. És elsősorban nem a hőzöngő nacionalista inszinuációk jelentik a mélyreható reform legnagyobb akadályát: nem azok a rosszindulatú, politikai haszonszerzés céljából megeresztett vádaskodások, miszerint a magyar nemzetiségű tárcavezető azért záratott be kórházakat Arad, Bihar és Szatmár megyében is, hogy az ottani lakosság inkább a magyarországi ellátórendszert vegye igénybe.
Hiszen ezek a vádak annyira nevetségesek és légből kapottak, mintha valaki Obama elnök szemére vetné, hogy nem véletlenül nevezett ki színes bőrű politikust az amerikai igazságügyi tárca élére (aki mellesleg az Egyesült Államok első fekete bőrű igazságügy-minisztere). Cseke Attila dolgát sokkal inkább ellehetetleníti, hogy nincs megfelelő támogatottsága a koalíción belül sem, ahol több demokrata politikus ország-világ előtt hirdeti: ők ugyan teljes mellszélességgel hívei a reformnak, éppen csak az RMDSZ-es miniszter konkrét intézkedéseit ellenzik. Mármost strukturális változásokat nehéz elképzelni konkrétumok nélkül. A félig-meddig már megvalósított ágyszámcsökkentéssel, kórházátszervezéssel – amelynek újabban már nemcsak az érintett önkormányzatok, hanem az igazságszolgáltatás is keresztbe tesz – nem is az a baj, hogy megszüntetik azokat az intézményeket, amelyek mindössze a betegek elfektetésére szorítkoztak, gyógyításukra viszont már nem volt kapacitásuk.
A bökkenő az, hogy a szigorúan költségmegtakarításon – értsd: spórláson – alapuló intézkedések nyomán a megmaradt kórházakban nem fog megszűnni a túlzsúfoltság, az egészségügyi ellátás nem lesz kor- és szakszerűbb, minőségibb, hiszen az állam európai szinten továbbra is a bruttó össztermék legkisebb hányadával, öt százalékával hajlandó finanszírozni az ágazatot. Végeredményben a páciensnek sem az fáj, hogy lakat kerül a vidéki poliklinikára, ahonnan megfelelő felszerelés és szakembergárda híján amúgy is továbbküldenék komolyabb baj esetén. Hanem az, hogy továbbra sem lehet biztos abban: ugyanolyan eséllyel gyógyítják ki az állami kórházban, mint egy külföldi vagy magánklinikán.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!