2009. április 08., 11:172009. április 08., 11:17
Eközben a hatalmat kiszolgáló közszolgálati televízióban Megéneklünk, Moldova jellegű szórakoztató műsor fut, a kommunista vezetők pedig külföldről megrendelt és finanszírozott, leitatott vandálok által végrehajtott államcsínykísérletként könyvelik el az eseményeket. Romániában 1989-ben a népfelkelés élére álló posztkommunista politikai klikknek sikerült átvennie a kormányrudat Ceauşescuéktól, húsz évvel később, a Pruton túl a fiatal nemzedék által támogatott politikai ellenzék próbálja bevenni Európa utolsó kommunista fellegvárát. A román–moldáv hasonlat nem véletlen, hiszen bármennyire is tagadná, Bukarest nem idegen a chişinăui rezsim elleni indulatok szításától, példa erre Mircea Geoană, a szenátus szocdem elnökének nyilatkozata, miszerint a vasárnapi választások nyomán a szomszédos ország jelentősen eltávolodott Európától. Figyelemreméltó az is, hogy a moldovai fiatalok Voronin távozásán kívül a Romániával való egyesülést is követelik, sőt a román nemzeti lobogót is kitűzték a parlament homlokzatára. Márpedig ez a revíziós törekvés igencsak aggasztja az EU-t, amely egyáltalán nem kívánja, hogy legkeletibb tagállama révén összetűzésbe keveredjen a Moldovát még mindig egykori szovjet tagköztársaságként kezelő Oroszországgal. És persze ne feledjük az 1991-es polgárháború során függetlenedett szakadár Transznisztria képviselte gócpontot sem. Végül pedig nem hallgatható el az sem, hogy a mostani moldovai fellángolástól valószínűleg nem áll távol az az Egyesült Államok, amely a térségben például Ukrajnában és Grúziában végbement narancsos forradalmak megkomponálásából is alaposan kivette a részét. Hogy aztán mennyire lesz sikeres a Prut menti narancsos rendszerváltás, az egyenlő mértékben függ a moldovai ellenzék kitartásától és attól, hogy Moszkvában rábólintanak-e Voronin kommunistáinak félreállítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok