VEZÉRCIKK – Elég egyértelműen kifejtette álláspontját kedden Klaus Johannis államfő azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételekhez ragaszkodik a miniszterelnök-jelölt kinevezésekor.
2016. december 13., 18:462016. december 13., 18:46
És noha neveket nem említett, nyilvánvalóan Liviu Dragneára utalt, amikor a kampány során is emlegetett feddhetetlenségi kritériumokat szóba hozta. Ezzel pedig megadta egy választásokat követő politikai válság alaphangját. Bár a hivatalos nevesítés még nem történt meg, borítékolható, hogy fölényes győzelmük nyomán kit javasolnak kormányfőnek a román szociáldemokraták. A PSD-ben az elmúlt másfél évtizedben kialakult szokásjog is azt követeli meg, hogy a posztra az alakulat elnökét terjesszék fel.
Tulajdonképpen ezt diktálják Dragnea érdekei is, elvégre mégiscsak az ő vezérletével érte el az alakulat fennállása legnagyobb diadalát, másrészt ő is tudja: ha maga helyett másnak engedi át a miniszterelnöki bársonyszéket – ezzel együtt a pénzt, paripát és fegyvert –, akkor az előbb-utóbb a „fejére nőhet\", és elorozhatja előle a pártelnöki tisztséget is. Viszont Dragneával az a bökkenő, hogy tavasszal jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta az igazságszolgáltatás választási csalás miatt, a kormány működéséről és szervezéséről szóló hatályos jogszabály pedig tiltja, hogy egy jogerősen elítélt személy a kormány tagja legyen. Ráadásul egy másik per is folyamatban van ellene, amelyben korrupcióval összefüggő bűncselekményekkel vádolják, és ha ebben is elmarasztaló ítéletet kapna, büntetése letöltendőre változhat.
Dragnea személye tehát nagyon problémás, a romániai politikai osztály megújulásának és reformjának elvét zászlajára tűző Johannis pedig – hacsak komolyan gondolja elnöki pályafutását, és esetleg újabb mandátumra is pályázik – nem teheti meg, hogy szemet huny efölött. Nagy az esélye tehát annak, hogy a vasárnapi megmérettetés nyomán kialakult politikai konstellációban konfliktussal induljon a jobboldali államfő és a felállni készülő baloldali hatalom kényszerű együttélése. Bár hozzászokott már, a romániai társadalomnak, vele együtt pedig az országnak egyáltalán nem hiányoznak azok az idők, amikor a Cotroceni-palota és a miniszterelnöki hivatal között naponta röpködtek a nyilatkozatbombák oda-vissza, a Băsescu és Ponta közötti kohabitációs megállapodás ellenére pedig a felek ott tettek keresztbe egymásnak, ahol tudtak.
Úgyhogy a történelem megismétlődésének elkerülése, no meg Románia lejáratásának elkerülése érdekében Dragnea jobban tenné, ha az ország érdekeit az egyéni ambíciói fölé helyezné, és keresne maga helyett egy feddhetetlen miniszterelnök-jelöltet. Bár a PSD-ben ilyet nem könnyű találni, valaki csak fennakad a rostán...
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!