2010. szeptember 20., 10:262010. szeptember 20., 10:26
A számtalan érv között sokan legtöbbször az Egyesült Államok egyik legnagyobb kereskedelmi bankjának, a Lehman Brothersnek az éppen két esztendeje, 2008. szeptember 15-én bekövetkezett bedőlését emlegetik, amelynek nyomán a világ szinte valamennyi államában vállalatok százai jelentettek csődöt, évtizedek óta nem látott mértéket öltött a munkanélküliség, megugrott a költségvetési hiány. Az átlagember számára rendszerint érthetetlen technikai eszmefuttatások közös sajátossága azonban, hogy elkendőzik a válság kialakulásában szerepet játszó emberi tulajdonságokat, vagyis azt a tényt, hogy a recesszió nemcsak a neoliberális gazdaság- és pénzügypolitikai rendszer tarthatatlanságának bizonyítéka, hanem elsősorban emberi gyarlóságok következménye.
Hiszen a válság alapvető okai között találni a hamis adatok feltüntetését, a hamis módon végzett hitelbírálatot, a fizetésképtelen ügyfelek különböző befolyásolásra történő hitelezését – mindezt a mihamarabbi haszonszerzés reményében. Vagyis – ahogy azt gazdaságfilozófusok, sőt egyházfők megállapították – nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság nem csupán számok halmazára, hanem erkölcsre és jogrendre épül, és ha ez az alap megroggyan, a felelőtlenség és a mohóság elharapózása menthetetlenül krízishez vezet. Nem véletlen, hogy hasonlóképpen látja a gazdasági válság eme emberi dimenzióit a világ két, egymástól eltérő egyházának, a katolikusnak és a buddhistának a vezetője is.
XVI. Benedek pápa szerint a gazdasági döntéseknek morális következményei vannak, így a gazdasági tevékenység szilárd etikai alapjainak hiánya az egyik oka a világszerte milliók által elszenvedett súlyos nehézségeknek, a dalai láma pedig úgy látja: a kapzsi és tudatlan emberek meggondolatlan kapkodása vezetett a hanyatláshoz. Üdvös lenne tehát, ha a világ gazdasági-pénzügyi intézményeinek vezetői kicsit beleásnák magukat a közgazdasági erkölcs fogalmának tanulmányozásába. Az ügyfeleiket most a kormány asszisztálása közepette kijátszó romániai pénzintézetek illetékeseire különösen ráférne egy erkölcsi-etikai kiskáté okulásként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok