Balogh Levente

2019. december 03., 08:35

Párbeszéd, bizalom, megbékélés? Most nem aktuális

Fontos lenne a magyar-román párbeszéd megteremtése, illetve a két nemzet közötti bizalmatlanság felszámolása – fogalmazták meg az elmúlt hétvégén két magyar-román fórumon is.

Mindez valóban lényeges lenne, azonban egyelőre úgy tűnik, az erre irányuló szándék román részről csupán egy szűk körben van meg, miközben a hivatalos Románia jóformán minden, a magyar ügyben tett lépése ezekkel ellentétesen hat.

Kezdjük azzal, hogy a hasonló, mindkét fél álláspontjának kifejtését, illetve a lehetséges megoldások körvonalazását célzó rendezvények 99,99 százaléka magyar kezdeményezés nyomán jön létre, a román fél nem igazán gondolkodik ilyesmiben. Ráadásul hiába vesznek részt rajtuk általunk tisztelt, a magyar–román viszony rendezésének fontosságát komolyan vevő, irányunkban empatikus román értelmiségiek, az ott elhangzottak nem, vagy csak nagyon ritkán kerülnek be a román mainstream médiába, a közbeszédbe, így igazából elsikkadnak. És ez csak részben tudható be annak, hogy a román média legfeljebb akkor érdeklődik a magyar témák iránt, ha azok valamilyen aktuális magyar–román konfliktussal kapcsolatosak.

A román fél – legyen szó a politikumról vagy a fősodratú sajtóról – egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, illetve elismerni, hogy a magyar közösségnek jogos követelései vannak például az anyanyelven történő oktatás és a hivatali anyanyelvhasználat terén. Ehelyett a hivatalos Románia részéről olyan gesztusokat tapasztalunk, mint az éppen a megbékélésről szóló kétoldalú fórumok napján napvilágra került hír, miszerint az illetékes bíróság ismét a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működését veszélyeztető ítéletet hozott, amikor megsemmisítette a létrehozására vonatkozó miniszteri rendeleteket. Mindamellett, hogy fölvethető a magyar illetékesek felelőssége az iskola első létrehozására vonatkozó döntések vitatható törvényességét illetően, az ügyet a román hatóságok részéről kellő jóindulattal már évekkel ezelőtt rendezni lehetett volna, ha többségi részről nem szítják a kedélyeket, és soviniszta román politikusok nem tűzik zászlajukra egy magyar iskola megsemmisítését, nagyszámú magyar diák anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítését. De ebbe a kategóriába sorolhatók az olyan, „kisebb” ügyek is, mint amikor a nagyváradi városháza román illetékesei mereven elzárkóznak attól, hogy az adó- és pénzügyek intézésének megkönnyítésére hivatott új, kizárólag román nyelvű portált lefordíttassák magyar nyelvre is. Természetesnek, teljesen normálisnak tekintve azt a helyzetet, hogy ötvenezer magyar polgár nem érdemli meg, hogy az anyanyelvén kommunikáljon vele egy hivatal – miközben az adólejeire természetesen kérlelhetetlenül igényt tart.

Igaz, nem igazán várhatunk mást, amikor az eleve a magyarok fölötti román diadalnak emléket állító, ezzel a két közösség közötti közös hang megtalálását eleve megnehezítő december elsejei román nemzeti ünnepen a bukaresti román politikai elit, az állam legfőbb vezetői a román nemzet nagyságáról szóló, bombasztikus szóvirágokkal tűzdelt szónoklataikban egyetlen félmondat erejéig sem térnek ki arra, hogy az első világháború után a győztes nagyhatalmak kegyéből megszerzett magyar területeken még ma is több jelentős létszámú nem román közösségek élnek – köztük a több mint 1,2 milliós magyar közösség –, és semmit sem üzennek nekik. Különösen tünetértékű, hogy a német származású, de önmagát románnak mondó elnök sem tett egyetlen utalást sem ilyesmire – mint ahogy mandátuma első öt évében egyetlen alkalommal sem –, ehelyett a 101 évvel ezelőtti események megható voltáról és nagyszerűségéről értekezett. Igaz, ez ismét csak minősített esete annak, hogy a hallgatás ezer szónál is beszédesebb tud lenni. Persze nagyon jól tudjuk, hogy az állandó panaszkodás egy idő után unalmas, és az előre mutató az lenne, ha végre valamilyen megoldási javaslat is körvonalazódna a magyar–román viszony normalizálására, amely nem csupán néhány jóindulatú értelmiségi gondolatkísérlete.

A kérdés az, miként érhető el, hogy ne húzódjon ekkora szakadék a valós megbékélést és a kétoldalú viszony rendezését akaró, a magyar jogköveteléseket megértő és azok teljesítésének Románia stabilitásához való hozzájárulását elismerő maroknyi román nemzetiségű polgár és a magyar közösséget potenciális nemzetbiztonsági kockázatként számon tartó hivatalos román állampolitika között. Annyi bizonyos ugyanis, hogy amíg ez a helyzet fennáll, nemigen lehet érdemi és normális párbeszédet kezdeni Bukaresttel.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. december 02., hétfő

Politikai és gazdasági kockázatok

A szociáldemokrata kormány megbuktatása óta eltelt hetek során megalapozottnak bizonyultak a Románia aggasztó pénzügyi-gazdasági helyzetével kapcsolatos félelmek, sőt a bukaresti hatalomváltás nyomán kiderült, hogy nagyobb a baj, mint azt korábban sokan sejtették.

Balogh Levente 2019. november 29., péntek

Félrelökött magyar békejobb

Románia továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként tekint a mintegy 1,2 milliós erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösségre, illetve minden, a magyarok megmaradását és gyarapodását előmozdító intézkedésre.

Pataky István 2019. november 28., csütörtök

Román bemutatkozás Békéscsabán

Vendégségben, a házigazda baráti szavaira sérelmek kitálalásával és számonkéréssel válaszolni finoman szólva is udvariatlanság.

Rostás Szabolcs 2019. november 26., kedd

Messze még a modern Románia

Leplezetlen eufóriával fogadta az audiovizuális média és a közösségi oldalak népe a romániai államfőválasztás második fordulójának eredményét, mintha legalábbis nem lett volna előre borítékolható Klaus Johannis győzelme.

Kiss Judit 2019. november 25., hétfő

Új seprű, újratervezés

Bizonyára nincsen könnyű dolga egy új oktatási miniszternek, aki mostanság veszi át a stafétabotot elődeitől, hogy bő egy éven keresztül ellenőrzése alatt tartsa, változtassa, módosítsa a romániai oktatás sok tekintetben düledező rendszerét.

Balogh Levente 2019. november 23., szombat

Nincs kisebbik rossz

A PSD nélküli második fordulót mozgalmat meghirdető politikusok erőfeszítései ellenére vasárnap megismétlődik az öt évvel ezelőtti felállás: az elnökválasztás második körében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje csap össze a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjével.

Pataky István 2019. november 21., csütörtök

Elnökjelöltek meccse: nulla-nulla

Az elnökválasztási kampány célegyenesében vagyunk, váratlan dolog az utolsó pillanatban is történhet ugyan, de a legvalószínűbb mégis az, hogy a választók eddig szerzett tapasztalatai, információi, benyomásai a két jelölttel kapcsolatban már nem fognak változni. Érdemes tehát egy kis összegzést végezni.

Páva Adorján 2019. november 20., szerda

Csótányország szóvivője

Semmi ok a pánikra, nincs vészhelyzet, mindenki nyugodjon meg – hangoztatják egészségügyi illetékesek. Hiszen semmi különös nincs abban, hogy néhány óra leforgása alatt egy 10 napos csecsemő és egy hároméves gyerek is meghal egyazon városban. 

Balogh Levente 2019. november 19., kedd

Budapesti magyarellenesség

Azért túl szép lett volna, hogy 2019 novemberében már csak rossz emlék legyen a Demokratikus Koalíció (DK) nevű párt, amelynek jórészt abban merült ki a tevékenysége, hogy a határon túli magyarok ellen uszította az anyaország polgárait.

Balogh Levente 2019. november 15., péntek

RMDSZ: sikerpropaganda vs. borús kilátások

A saját szempontjából akár még jogosnak is tűnhet az RMDSZ sikerpropagandája, amellyel az államfőválasztás első fordulóját követően árasztotta el a nyilvánosságot.

Vélemény
Rostás Szabolcs: Politikai és gazdasági kockázatok

A szociáldemokrata kormány megbuktatása óta eltelt hetek során megalapozottnak bizonyultak a Románia aggasztó ...

Balogh Levente: Félrelökött magyar békejobb

Románia továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként tekint a mintegy 1,2 milliós erdélyi, partiumi és ...

Pataky István: Román bemutatkozás Békéscsabán

Vendégségben, a házigazda baráti szavaira sérelmek kitálalásával és számonkéréssel ...