2012. szeptember 28., 10:202012. szeptember 28., 10:20
Ez a fejlemény akár biztató is lehet – az eddigi állóháborúnál mindenképpen jobb –, de a kormányoldal és az egyetemi vezetés eddigi hozzáállása azért óvatosságra int. Már csak azért is, mert valahogy nehéz nem arra gondolni: a politikum részéről bizonyos mértékben imázsjavító lépésnek szánták a gesztust.
A gyakran magyarellenes kottából játszó Ponta részéről a fő célközönség bizonyára nem a román szavazótábor. Viszont köztudomású – és ez a Ponta-kabinetet a demokráciát és a jogállamiságot semmibe vevő kormányok közé soroló európai uniós fórumok előtt is ismert –, hogy a jelenlegi kormány épp annak nyomán került hatalomra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtott be az előző kabinet ellen, amiért az kormányrendeletben döntött a magyar karok létrehozásáról.
Úgy tűnik, Ponta Brüsszel előtt szeretne jó pontot szerezni azzal, hogy személyesen közvetített az ügyben. A másik célpont az RMDSZ – a Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás fiaskója, illetve a gazdaság terén elszenvedett kormányzati kudarcok nyomán a Szociálliberális Unió még mindig élen áll a közvélemény-kutatásokban, de félő, hogy a decemberi parlamenti választásokon már nem szerez abszolút többséget, így szüksége lehet az RMDSZ támogatására.
Nem jött rosszul a lépés az RMDSZ számára sem, hiszen kitűnően felhasználható kampánycélokra. A konkrét intézkedések időpontja azonban továbbra is bizonytalan. Mindennek nyomán érdemes lenne elgondolkodni: ha ez a kezdeményezés is kudarcba fullad, a további küzdelemmel párhuzamosan meg lehetne vizsgálni a magyar nyelvű magánegyetemi orvosképzés lehetőségeit. Elvégre a legfontosabb az – hiszen életek múlhatnak rajta –, hogy a magyarok minél hamarabb minél több magyarul anyanyelvi szinten tudó orvosnak mondhassák el panaszaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok