Emelődarus kocsi segített letenni Darányi János néhai főorvos szobrának talapzatát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Elkészült az aradi Darányi János-szobor talapzata, és az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik. Darányit a „szegények orvosának” is nevezték, az utókor már 1901-ben emlékművet állított tiszteletére, de ezt a román hatóságok 1934-ben eltávolították, és csak tavalyelőtt került elő a múzeum raktárából. A kórházalapító orvos szobrát a volt városi kórház udvarán fogják felállítani.
2025. július 31., 17:492025. július 31., 17:49
Darányi János a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon és Egerben végezte, azután Bécsbe ment. Az 1848-as szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, a Budai vár bevételekor osztályos főorvos, végül a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt. 1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla elnevezett magánkórházat vezette. 1883 áprilisában főorvosi tevékenységének 25 éves jubileuma alkalmával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta.
ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a volt Gyermekpark), de 1934-ben lebontották, és azóta a múzeumnak és a filharmóniának is otthont adó Kultúrpalota alagsorában tárolták. Sokáig azt hitték, hogy elveszett, de 2023 őszén, a Kultúrpalota felújításakor – Csiky Gergely és Fábián Gábor eredeti mellszobraival együtt – ez is előkerült.
A szobor, amikor még eredeti helyén állt
Fotó: szoborlap.hu
Péró Tamás, az Arad megyei tanács RMDSZ-es alelnöke (akkor még csak önkormányzati képviselője) kezdeményezésére a múzeum a magyar közösségnek adományozta az alkotásokat, amelyek közül a drámaíró Csiky Gergely szobrát a róla elnevezett magyar főgimnázium udvarán állították fel, a Fábián Gábor néhai református főgondnok, író, műfordító és országgyűlési képviselő szobrát a református esperesi hivatal vagy a belvárosi egyházközség parókiájának udvarán fogják majd elhelyezni.
Az andezitből faragott talapzatot egyelőre a Csiky Gergely Főgimnáziumhoz tartozó magyar református bölcsőde udvarán rakták le, ott tárolják Darányi János mellszobrát is. A tervek szerint a régi városi kórház udvarán fog majd állni, ami közterület ugyan, de még is csak zárt, védett tér.
„Mivel nem magánterület, szükség van engedélyekre a felállításhoz, s ezt a folyamatot már elindítottuk. Ott felújítási munkálatok és tereprendezés zajlik, de amikor befejezik, és az engedélyeket is megkapjuk, a magyar közösség készen áll majd arra, hogy felállíthassuk a szobrot” – nyilatkozta a megyei tanács alelnöke.
Több, az 1920-as és ’30-as években lebontott magyar vonatkozású köztéri szobrot szolgáltattak vissza az aradi magyar közösségnek a közelmúltban. A műalkotásokat egyházi vagy oktatási intézmények udvarán helyezték el, vagy helyezik el a közeljövőben.
Az RMDSZ-es tisztségviselő elmondta azt is, hogy a talapzat elkészítésének költségeit közadakozásból és egy meg nem nevezett mecénás adományából fedezték. Péró Tamás elégedettségének adott hangot, hogy egyre több magyar vonatkozású műalkotás kerül vissza köztérre Aradon, még ha nem is mind az eredeti helyére.
„Büszkék lehetnek erre a magyarok. De emellett épp olyan fontos, hogy ne csak elmenjünk az értékek mellett, hanem látogassuk, népszerűsítsük, ajánljuk másoknak is. Fontos az ereklyemúzeum vagy a magyar képtár látogatása is.
Az én szüleimnek nem adatott meg, hogy ezeket láthassák, de az én fiamnak, a mi gyermekeinknek, a mi közösségünknek hétköznapi dolog, hogy a Szabadság-szobor áll, és ezek az szobrok is a helyükre kerülnek. Nem minden esetben vannak tisztában, hogy e mögött mennyi munka áll, de nem is szükséges, hiszen a magyar közösség választott tisztségviselőinek mindenkori feladata, hogy ezt a munkát elvégezzék” – mondta.
A két darabból álló talapzatot a csíkszeredai Dóczy Gránit kőfaragó műhelyben készítették, mintegy másfél méter magas, hozzávetőleg 1200 kilogramm, és vulkanikus eredetű kőzetből, andezitből faragták-csiszolták ki. A cég saját bányájából származik. Felirata Román és magyar nyelvű:
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A negyedik generációs kőfaragó műhely vezetője, Dóczy Ildikó szerint hosszú évekre nyúlik vissza az együttműködés az aradi magyar közösséggel. „Az első felkérés még a Szabadság-szobor újraállításának idejében érkezett, akkor édesapám, néhai Dóczy András kőfaragó vezette a műhelyt, és őt kérték meg, hogy az szobor oszlopocskáit és a talapzat néhány hiányzó elemét pótolja. Az új Fábián Gábor-szobor talapzatát is mi készítettük (ezt a szobrot 2008-ban állították fel a református templom előtt, abban a hitben, hogy a régi szobor már nem kerülhet elő – szerk. megj.), azután Csiky Gergely mellszobrának a talapzatát is tőlünk rendelték” – magyarázta érdeklődésünkre a cégvezető, akinek nemcsak apja, hanem nagyapja és dédapja is kőfaragó volt.
A szobor a bölcsőde udvarán, egy fészerben várja a restaurálást és felállítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A műhelynek sok ipari megrendelése van, többek között lépcsőburkolatokat vagy ablakpárkányokat készítenek, de a művészeti jellegű munkáknak örvendenek igazán.
A néhai főorvos szobra azzal is kötődik Aradhoz, hogy Tóth András szobrászművész keze munkája, aki nem más, mint a magyar líra legelégikusabb költőjének, az Aradon született Tóth Árpádnak az édesapja.
– mesélte a talapzat átvételénél jelenlévő Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, az RMDSZ megyei szervezete művelődési szakbizottságának elnöke.
Dóczy Ildikó, a kőfaragó műhely vezetője, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke és Péró Tamás, az Arad megyei tanács alelnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az egykori aradi magyar köztéri alkotások közül Darányi János szobrát „az utolsó még vissza nem került” szobornak nevezte Fekete Károly, leszámítva a Kossuth-szobrot, amelynek a sorsáról semmit nem tudnak. „Reméljük, az is vissza fog kerülni” – fogalmazott bizakodva.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 47 éves hivatásos pilóta és egy 18 éves fiatal az Aradon szombaton történt repülőgép-baleset halálos áldozata. Az utas pilóta szeretett volna lenni.
Egy aradi gyár udvarára zuhant szombaton egy kis méretű repülőgép, két személy meghalt.
Hegyi balesetben életét vesztette pénteken egy 39 éves nagyszebeni túrázó a Fogarasi-havasokban, a Szuru-vízesés térségében.
Inkább a magyarellenességről hírhedt AUR jelöltjét támogatta az RMDSZ a szaniszlói alpolgármester-választáson, csakhogy ne az Erdélyi Magyar Szövetségé legyen az eddig betöltetlen tisztség – állítja az EMSZ. Az RMDSZ tagadja ezt.
Július közel 2 Celsius-fokkal volt melegebb Romániában az ilyenkor megszokottnál: Olténiában 43 Celsius-fok feletti, Erdélyben pedig 40 fok feletti hőmérsékleti értékeket mértek.
Három orvhalászt bírságoltak meg, illetve fosztottak meg a zsákmányuktól és a felszereléseiktől a rendőrök Arad megyében az elmúlt napokban.
Aláírták a szerződést a nagyközönség által közel húsz éve nem látogatható temesvári Hunyadi-kastély restaurálási és megerősítési munkáinak elvégzésére – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke.
Vízbe esett egy 40 év körüli nő péntek délelőtt Aradon, a városháza mögötti parkot a városi stranddal összekötő gyalogoshíd közelében.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, szeptember 9-éig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be csütörtökön a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Áramütés következtében meghalt csütörtökön a Szeben megyei Kerc településen egy 9 éves gyermek és egy 43 éves férfi, miközben egy felfújható kerti medencében tartózkodtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!