2010. szeptember 21., 11:072010. szeptember 21., 11:07
Persze az igazi siker valóban az lett volna, ha az egyik világvallás számûzetésben élõ vezetõje Erdélyben ül tárgyalóasztalhoz az itteni magyarok képviselõivel, és alkalma nyílik ellátogatni a tibeti és a nyugati kultúra kapcsolatait megalapozó Kõrösi Csoma Sándor szülõhelyére is. Azonban immár egyértelmûnek tekinthetõ, hogy a tibetiek politikai jogaiért, a tartomány autonómiájáért küzdõ vallási vezetõ itteni jelenléte lenyelhetetlen békának bizonyult volna a bukaresti illetékesek számára, hiszen ez óhatatlanul ráirányította volna a világ figyelmét a romániai magyarok önrendelkezési igényeire.
Emlékezetes, hogy a román külügy a láma Tõkés általi erdélyi meghívásának hírére azon melegében közleményben tudatta, hogy az nem tekinthetõ a román kormány hivatalos meghívójának, ami diplomáciai madárnyelven olyasmit jelent, hogy õszentségét nem igazán látják szívesen az országban. Az üzenet a Peking felé tett szervilis gesztuson túl azt is magában hordozta, hogy Bukarestnek a legkevésbé sem hiányzik, hogy az autonómiatörekvések egyik, világszerte ismert és tisztelt képviselõje kapcsán a romániai magyarok önrendelkezési óhajai is reflektorfénybe kerüljenek. Pedig egy ilyen látogatás az ország egészének jót tett volna, hiszen az nem csupán a Székelyföld, de Románia számára is óriási marketingértékkel bírt volna, ha a dalai láma ide látogat, és erról mondjuk a CNN vagy a BBC is beszámol.
Bizonyára számos, a buddhizmussal szimpatizáló személy érdeklõdését keltette volna fel a régió iránt, aminek akár a turisztikai bevételekben is megmutatkozó eredménye lehetett volna. Ehelyett ismét csak az jut el a világ közvéleményéhez, hogy a romániai magyarok egyik vezetõ politikusa a román hatóságok ellenkezése miatt csupán Budapesten tárgyalhatott a dalai lámával. Ami az országmarketing szempontjából nem túl hízelgõ, viszont „a valódi szabadság” és a nyilvánosság fontosságáról szóló megbeszéléseknek így sem tudták elejét venni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok