Pataky István

Pataky István

Önsorsrontás energiaügyben (is)

2021. szeptember 23., 09:232021. szeptember 23., 09:23

Európa nagy része kiszolgáltatott energiaügyben. A legnagyobb gázcsapnál Oroszország áll. Olyan hirtelen kialakuló válsághelyzetekben, mint amilyen a mostani, az önellátás, az energetikai függetlenség óriási gazdasági előnnyé válhat. Románia közel tíz évvel ezelőtt kapott egy esélyt. Nem tudott élni vele.

Az év eleje óta megháromszorozódott, történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami energiaválsággal, Nyugat-Európában már gyártóüzemek leállásával fenyeget. A piaci várakozások szerint a gáz megawattóránkénti ára csak jövő tavasszal csökken majd hatvan euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintet pedig legkorábban 2024-ben érheti el. A szakértők többsége a Kreml ügyködését látja a drágulás hátterében. Eszerint a földgáz árának drasztikus emelkedését az okozta, hogy az orosz állami Gazprom vállalat csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat a vitatott Északi Áramlat–2 gázvezetéket gyors üzembe helyezése céljából.

A politikailag kevésbé elfogult elemzők ugyanakkor csupán egy Moszkvának kedvező helyzetelőnyről beszélnek. Szerintük, mivel nincsenek hosszú távú szállítási szerződések, és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, a gáz ára rövid távon alakul ki, in­gadozóvá válik, ha hiány van, máris meglátszik az árban. Az átlagosnál hidegebb előző tél miatt a németországi, de több más ország gáztárolóinak töltöttségi szintje is mélyponton van. Ráadásul nemcsak Európában, hanem Ázsiában is megnőtt a kereslet.

Románia ma jelentős gázimportra szorul. Az árliberalizációval párosulva régen látott válságot okozhat az energiaárak egekbe emelkedése. Pedig alakulhatott volna ez másként is. A Petrom és az ExxonMobil 2012 februárjában jelentették be: jelentős földgáztartalékot fedeztek fel a Fekete-tenger alatt, Románia kontinentális talapzatában. Akkor arról szóltak a hírek, hogy Európa harmadik legnagyobb földgáztermelője lehet Románia, ha beindul a kitermelés. Tanulmány is készült, mely szerint az említett lelőhely kiaknázása 2040-ig mintegy 26 milliárd dollárt hozhat a román költségvetés számára, az ezzel kapcsolatos beruházások pedig harmincezer munkahelyet teremthetnek. 2013-ban Victor Ponta akkori miniszterelnök büszkén beszélt arról, hogy Románia öt-tíz éven belül energetikai szempontból független lesz.

Aztán jött a már jól ismert „autópálya-effektus”. Közbejött valami kis gond. A befektetők már épp indították volna a projektet, amikor a parlament módosította az adózást szabályozó offshore törvénycsomagot, azaz menet közben változtatott a korábban rögzített játékszabályokon. Ami az üzleti világban nem éppen a megbízhatóság, a kiszámíthatóság jele. El is kezdődött az azóta is tartó huzavona a befektetők részéről. Az amerikai Exxon közben már a projektből való kiszállás mellett döntött, ötvenszázalékos érdekeltségeit a kormány számításai szerint az állami Romgaz veszi át, amely így az osztrák OMV–Petrommal közösen láthat neki a befektetésnek. Amennyiben teljesülnek a jogi és gazdasági feltételek, ami a jobboldali kormány által megígért új offshore törvény elfogadását is jelenti. Hogy ez mikorra várható? Nem tudjuk.

A korábbi ígéretekkel, avagy inkább álmokkal ellentétben energetikai önellátás olyannyira nincs, hogy csillagászati árú, importból származó gázra várnak a nagyrészt kiürült romániai tárolók. A fekete-tengeri kitermelés végeláthatatlan elhúzódása jóval több egy elszalasztott lehetőségnél. Mégsem lepődünk meg rajta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.