2010. december 20., 10:252010. december 20., 10:25
A WikiLeaksszel amúgy már csak azért sem hasonlíthatjuk össze magunkat, mivel mi nem titkos dokumentumokat szellőztettünk meg, hanem két RMDSZ-es politikus, Kovács Péter és Édler András vitájáról számoltunk be, amelyet a Facebook közösségi portálon folytattak. A vitát bárki olvashatta, aki Facebook-profillal rendelkezik – becslések szerint jelenleg mintegy félmilliárd ember világszerte. Ráadásul a közösségi portál nem exkluzív klub – egy perc alatt bárki regisztrálhat, és zavartalanul elolvashatja a polémiát. Már csak azért is, mert Kovács eleve a nyilvánosságnak szánta Tőkés Lászlót bíráló véleményét, ugyanis azt a nyilvános üzenőfalra írta be, és ott zajlott le a vita is.
Ennek fényében pedig kizárólag a tájékozatlanság számlájára tudjuk írni azt az álláspontot, miszerint a Krónika sajtóetikai vétséget követett volna el a vitáról szóló cikk leközlésével. (Nem csoda, hogy rutinos Facebook-felhasználóként maga Kovács is a Krónika pártjára állt – igaz, politikusként ő profitálhat is az ügyből, hiszen róla szólnak a hírek.) Így 2010 végén csak az gondolhatja komolyan, hogy a Facebook nyilvános terében megfogalmazott vélemény bizalmasnak számít, aki nincs tisztában azzal, miről is szól egy közösségi portál.
Azt ugyanis olyan fórumként kezelik felhasználói, amelyen immár a személyes találkozókat kiváltva értesíthetnek bárkit arról, mi is történt velük. Ha pedig nem szeretnék, hogy mindenki tudjon róla, akkor privát üzenetként is posztolhatják, vagy a biztonsági beállítások módosításával kiszűrhetik, hogy ki lássa üzenetüket. A mi lelkiismeretünk tehát tiszta: a 21. században információs forrásként használtunk egy olyan orgánumot, amely korunk első számú nyilvános fóruma. Aki a Facebook nyilvánosan hozzáférhető üzenőfalára ír, az félmilliárd embernek ír – és ha valaki ennek nincs tudatában, ne azt okolja, aki erre felhívja a figyelmét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.