VEZÉRCIKK – Amint azt borítékolni lehetett, a politikai alakulatok sokféleképpen, többnyire egymástól eltérően értékelték a kötelező kvótákról rendezett magyarországi népszavazás eredményét, amelyet ki-ki igyekszik a saját érdeke mentén győzelemként, illetve kudarcként beállítani.
2016. október 03., 19:442016. október 03., 19:44
Ezektől eltekintve a referendum alapján talán az a legfontosabb következtetés vonható le, hogy néhány, ezzel ellentétes véleménnyel szemben Magyarországon demokrácia van, mindenki – politikusok, választópolgárok – szabadon kifejezheti az akaratát, hiszen diktatúrában nem szokás kikérni az emberek álláspontját.
Főleg annak ismeretében érdemes leszögezni ezt, hogy már a referendumot megelőzően hallani lehetett olyan hangokat, miszerint ebben a kérdésben (is) teljesen fölösleges a népszavaztatás, mivel úgymond az Európai Unióban nem a tagállamok vagy a polgárok, hanem kizárólag a brüsszeli fórumok hatásköre a döntéshozatal. Mármost a fene megette azt a demokráciát, ahol a központ az uborka hajlásszögétől a költségvetési hiánycélig mindent meg akar szabni a tagállamoknak, az emberek véleményére azonban nem kíváncsi.
Persze a további vitákat elkerülendő ajánlatosabb lett volna, ha a magyar kormány megelőlegezi: végkimenetelétől függetlenül közjogi következményeket von maga után a kvótareferendum. Ettől függetlenül álszent és naiv követelmény a Fidesszel és az Orbán-kormánnyal szemben, hogy eddigi álláspontját, valamint a kötelező kvótát elvető több mint hárommillió polgár álláspontját félretéve ne kezdeményezzen akár alkotmánymódosítást is, ha úgy tartja helyesnek. Mert jogi értelemben érvénytelen ugyan a népszavazás, politikailag viszont elegendő muníciót biztosít Orbán Viktor számára, hogy tovább érveljen és folytassa a küzdelmet a brüsszeli bevándorláspolitika ellen.
Eredménytelennek tehát semmiképpen sem tekinthető a vasárnapi referendum, annál is inkább, mivel adott esetben nem csak a többi tagállamot, hanem az EU-t is a migrációs kérdés alaposabb átgondolására sarkallhatja. Ugyanakkor a referendum lehetséges következményeit teljesen fölösleges előrevetíteni a 2018-as országgyűlési választásokra, ahogy teszik azt a magyarországi ellenzéki alakulatok, máris megelőlegezve a kormányváltást. Gyurcsányék hurráoptimizmusa annak a bizonyítéka, hogy éppen a baloldal igyekszik a leginkább belpolitikai érdekeinek alárendelni a kvótareferendumot és annak az eredményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!