2010. november 29., 13:082010. november 29., 13:08
Ám annak alapján, ami eddig kiszivárgott a kormány ez irányú elképzeléseiből, hasznosabb lenne, ha megmaradna a jelenlegi támogatási struktúra, a szándék ugyanis nem mutat jó irányba. És itt rögtön álljunk meg a miniszterelnök kijelentésénél, Emil Boc szerint ugyanis korlátozni kell a rendszer „bőkezűségét”.
Ez az alapállás rögtön arról árulkodik, hogy a kormányt a közszférában végrehajtott bércsökkentéshez-elbocsátásokhoz és a nyugdíjak – végül kútba esett – lefaragásához hasonlóan ismét csak takarékossági szándék vezérli, vagyis azon agyal: miként vonhatna el a kismamáknak nyújtott juttatásokból. Holott ez a stratégia visszalépést jelent a romániai népesedéspolitikában, olyan mentalitásra vall, amely nem tartja szem előtt sem a népességfogyást jelző mutatókat, sem a jelenlegi társadalmi trendeket.
Románia már így is csak az EU-tagállamok középmezőnyében helyezkedik el a születések arányát tekintve (ezer lakosra 10,4 újszülöttel), a lakosság száma folyamatosan csökken, egyre kevesebb szülő vállal – egyre kevesebb – gyereket, nem kérdés tehát, hogy mindennél nagyobb szükség van hatékony és vonzó családpolitikára. Lám, a magyar kormány éppen most döntött a gyereknevelési szabadság időtartamának az eddigi kettőről három évre történő meghoszszabbításáról, ugyanakkor, ha egy kismama idő előtt visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, négyórás munkaidő mellett kapja meg a gyest.
Ez a modell alkalmazható lenne nálunk is, hiszen a kismamák – akik számára a munkahely biztonsága és kiszámíthatósága rendkívül mérvadó a gyerekvállalás terén – nem szakadnának el túlságosan sem a hivatásuktól, karrierjüktől, sem a gyermeküktől, akinek picikorban történő elhelyezése rengeteg családnak okoz fejtörést a bölcsődei helyek csekély száma miatt. Emellett azt kell elősegíteni, hogy ne legyen olyan család az országban, amely szívesen vállalna gyereket, viszont elriasztja az állandó félelem, hogy nem lesz miből felnevelnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok