VEZÉRCIKK – Idén is megpróbálják egymás mellé ültetni a különböző nézeteket valló erdélyi politikusokat a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői, akik szerint jó esély van arra, hogy megvalósuljon az erdélyi magyar–magyar párbeszéd.
2014. július 02., 20:002014. július 02., 20:00
A szándék nemes, a helyszín és az esemény pedig adja magát, hiszen a bátor, szókimondó és laza közéleti disputa, illetve a rövidnadrágos politizálás terepeként elhíresült Tusványos már huszonöt éve a politikai vitakultúrát tűzte zászlajára.
A baj csak az, hogy a cél jelen pillanatban teljesíthetetlennek tűnik, kevés kivételtől eltekintve ugyanis semmiféle kommunikáció nincs a romániai magyar politikai-közéleti szervezetek között. Az RMDSZ az ellenzékével való tárgyalás látszatának fenntartása érdekében például az EP-választást megelőzően megállapodást kötött ugyan a polgári alakulattal, az összeborulás azonban konjunkturálisnak bizonyult, kiváltva egyre több MPP-s politikus nemtetszését.
Másrészt a szövetség még a látszatát is igyekszik elkerülni annak, hogy hajlandó szóba állni az SZNT-vel vagy az EMNP-vel. Fogalmazzon meg bármiféle észrevételt, javaslatot, kritikát a két szervezet az erdélyi magyarságot érintő kérdésekben, az RMDSZ vezetői reakcióra sem méltatják ezeket, vagy teljesen elbagatellizálják a válaszadást, még a valós problémafelvetések esetében is.
Ráadásul az RMDSZ viszonyulása is roppant ellentmondásos a két szervezettel kapcsolatban. Miközben az SZNT-nek felrója, hogy nem legitim, hiszen nem szerzett felhatalmazást választás útján a székelyföldi autonómia ügyének képviseletére (ergo Izsák Balázs ne kérjen számon semmit a szövetségtől a témában), a néppártnak azt veti a szemére, hogy versenypártként elindult a parlamenti és helyhatósági megmérettetésen az RMDSZ jelöltjeivel szemben.
Amiben persze semmi logika sincs. Bár nem bánnánk, ha nem nekünk lenne igazunk, a jelenlegi körülmények között – Tusványoson innen és túl – nem sok reménnyel kecsegtet az erdélyi magyar–magyar párbeszéd. Ehhez több politikai alázatra, helyzetfelismerő képességre lenne szükség – és, miért ne, egy kis lazaságra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!