2011. április 06., 09:432011. április 06., 09:43
Talán nem tévedés megállapítani, sok román politikusnak azért nem tetszik a roma népnév, mert túlságosan hasonlít a románhoz. Kínosnak érzik, hogy vannak, akik a nyugat-európai nagyvárosokat ellepő kéregetésből, lopásból élő félnomád népességgel azonosítják a románokat. A fogalomtársítást pedig mind a népcsoport neve, mind a nomádok többségének a román állampolgársága megerősíti. Az efféle érzékenységet talán úgy lehet megérteni, ha azzal játszanánk el gondolatban, hogy mi lenne, ha a romák egyszerre csak hungáknak vagy magyaknak kezdenék nevezni magukat. Lehet, a magyarok között is akadna, aki szükségét érezné a terminológia törvény általi rögzítésének.
Elviekben azonban az efféle érzékenységek teljesen mellékesek. A népeket ugyanis nem lehet olyan csecsemőknek tekinteni, akik nem rendelkeznek öntudattal, amikor a keresztvíz alá tartják őket. A népeknek igenis van beleszólásuk abba, hogy minek nevezzék őket. Maguk alakíthatják a róluk kialakult képet.
Ennek megértéséhez elég a románokra gondolnunk. Ők a romákhoz hasonló alapon érezték úgy, hogy sértő, ha oláhoknak tekintik őket. Hiába volt ez a népnév teljesen elfogadott a történelem megannyi évszázada során, ha a románok románnak vallják magukat, akkor nekünk is illik így tekintenünk rájuk. Erősen sértő lenne, ha például a magyar parlament arról akarna törvényt alkotni, hogy hivatalosan maradjanak csak oláhok.
És így van ez a tót megnevezést valami ok folytán elutasító szlovákokkal, a rácot elutasító szerbekkel. Igenis, a népeknek jogukban áll megmondani, hogy miként nevezzék őket. Megmondani a vezetőik, a képviselőik, a szószólóik által. És a szószólók álláspontját az sem írja fölül, hogy adott esetben a nagyborosnyói Gerebenes család tagjait nem zavarja, ha cigánynak nevezik őket. Az öntudat ébredése nem megy végbe egyik napról a másikra egy-egy nép valamennyi tagjánál.
Aki nem az öndefiníció alapján közelít a kérdéshez, az ne csodálkozzék, ha hivatalos iratokban is bozgornak kezdik nevezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!