2010. december 03., 10:592010. december 03., 10:59
Az Új Jobboldal nevű román szélsőjobb szervezet annak ellenére is felvonulást tartott Marosvásárhelyen, hogy az előzetes jóváhagyást követően az önkormányzat végül betiltotta a rendezvényt. (Igaz, gondosan ügyelve arra, hogy a törvényes határidő lejárta után közölje a tiltást.) Nem hiányoztak a magyarellenes jelszavak sem, hiszen ezek nélkül nem is igazi egy jó kis szélsőjobbos vonulás, a résztvevőkben bizonyára frusztráló hiányérzetet keltett volna, ha nem magyarozhatnak egy kicsit.
A hatóságok pedig a jelek szerint szívükön viselik a nácik lelkivilágának sorsát, mivel háborítatlanul skandálhatták nacionalista szlogenjeiket, sőt a megye prefektusa is a pártjukat fogta. Persze, mint említettem, a nácik számára a törvények szabad megsértése nemzetiségfüggő. Például az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóaljának „székely szakasza” még csak hozzá sem kezdhetett Kolozsvárra bejelentett rendezvényéhez, máris őrizetbe vették a tagjait. Félreértés ne essék: a szélsőséges szervezetek provokációit egyik oldalról sem tartom kívánatosnak, a székely szakasz már csak fellengzős és röhejes neve miatt is megérdemli, hogy pellengérre állítsák.
De: az azért nem kissé kérdőjelezi meg a román hatóságok hozzáállását az állampolgári egyenlőség elvéhez, hogy az egyik oldal nácijait azonnal begyűjtik, a másikéi viszont teli szájjal onthatják ocsmányságaikat. Ilyen alapon bármilyen más kihágás, sőt bűncselekmény elkövetői is bármikor más elbírálás alá eshetnek. Mondjuk ha elfognak egy zsebtolvajt a villamoson, és kiderül, hogy román, akkor egy ejnye-bejnyével elengedik, de ha magyar, akkor előbb az őrsön gumibot segítségével magyarázzák el neki, hogy lopni csúnya dolog, majd öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélik, hogy mindenki lássa: így jár minden nyomorult tolvaj. Na jó, majdnem minden, de értik, mire gondolunk. Igaz, más szemszögből nézve az elsejei eseményeket azt is mondhatjuk, hogy azok a stabilitás és az állandóság jelei. Hiszen tavaly is ugyanígy történt. Így aztán legalább tudjuk, hogy a jövőben mire is számíthatunk.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.