JEGYZET – Egy megyei mufti, kihasználva a főnök távollétét, úgy érezte, itt az idő: most vagy soha! Nosza rajta tiszta vizet a pohárba, és közölni mindenkivel, mennyi az annyi!
2017. április 22., 22:242017. április 22., 22:24
Célba vette a komolyzenészeket és egy-két hátborzongató kijelentés után ki is tette a pontot. Úgy érezte, végre mindenki előtt világos lesz, melyik szónak mennyi a súlya. Példának okáért: a politikusi levegőbe eregetett szavakat semmiképpen sem szabad ugyanolyan mérlegre tenni, mint a muzsikaszót. És egyáltalán: hogy jönnek ahhoz holmi filharmonikusok, hogy hetente mindössze egy koncertet szolgáltassanak?! Hogy naponta próbálnak néhány órát arra a heti egy alkalomra?!
Na és! Gondolt valamelyikük vonóhúzogatás vagy billentyűütögetés közben arra, mennyit kell gyakorolnia egy politikusnak ahhoz, hogy aztán négy esztendőn át akár egyetlen hangosan kiejtett szó nélkül elbóbiskoljon a fővárosi bársonyszékben?! Mennyit kell előzőleg hajlongania, jópofiznia, dicsérnie agyba és főbe pártjának helyi és központi főnökét? Igen bizony, nem semmi a felkészülés a mandátumra, akár tövig elkophat bele az ember nyelve! De ha ezek a fizetésükért szavakkal nem, csak hangokkal szolgálnak, akkor viszont tessék kiállni a placcra, és húzni minden nap legalább egy órácskát. Ahogy Bécsben is teszik – tette hozzá a döntőnek szánt érvet. Itt is úgy kell, ne a koldusok kántáljanak naphosszat!
Hiteles forrásokból tudom, hogy az illető mufti soha még az üres hangversenyterembe sem tette be a lábát, nemhogy egy koncerten részt vett volna. Ezért emlegethette a bécsi utcazenészeket úgy, mintha a világhírű szimfonikus zenekar tagjai nyekergették volna – koldusok helyett – a nyirettyűjüket! Nagyon felháborodtam, és azon kezdtem agyalni, vajon kinek ígérte oda azt a főigazgatói széket, amiről évad végén felállni készül a nyugdíjba vonuló jelenlegi menedzser? Aki – egyáltalán nem mellékesen – nyolc éven át keményen dolgozott azért, hogy a zenekart az országos élvonalba emelje.
És hirtelen rájöttem, hisz épp Bécs szolgáltatta a jelszót: őmuftisága láthatott egy olyan plakátot, hogy Mozart-fesztivál. És eszébe jutottak az Ausztria-szerte bőségesen, kilóra is kapható finom Mozart csokigolyók. Márpedig ő vigyáz az alakjára, neki senki ne akarjon bonbonokat osztogatni. Ha nem hajlandók a sétálók kedvére tenni az utcasarkokon, mint Bécsben, akkor ahhoz sincs joguk, hogy csokival kábítsák a népet. Most már csak az a kérdés, megérti-e, ha valaki felvilágosítja: a muzsikaszót se konkrétan, se átvitt értelemben nem kilóra mérik!
Nem mondhatni, hogy Klaus Iohannis román államfőnek a NATO főtitkári tisztségének elnyerésére amúgy sem túl combos esélyei erősödtek azzal, hogy az eddig ingadozó Törökország jelezte: a vezető tagállamok által támogatott Mark Ruttét támogatja.
Amikor először vittem ki meccsre, immár kedves feleségem sehogy sem tudta felfogni: mégis hogy lehet, hogy én, a „nagy magyar” románul énekelek, üvöltözöm.
Kisebb össztűz alá került az RMDSZ a június 9-én (összevonva) rendezendő helyhatósági és európai parlamenti választások kampányára ráfordulva, egészen pontosan az alakulat politikai irányvonala került kifogás tárgyává.
A Bálványos Intézetnek a múlt héten közzétett, a magyar nyelv erdélyi érvényesüléséről szóló kutatási eredményei felkiáltójelként hatnak ellaposodó közéletünkben, ahol anyanyelvünk intézményesülése jó ideje már nem téma a közbeszédben.
JEGYZET – Amikor végre úgy döntünk, hogy kiköltözünk, nem kell becsomagolni a lelket, mert az úgyis ott marad. A városban.
Az önkormányzati választásoknak még a kampánya sem kezdődött el hivatalosan, de a PSD és a PNL alkotta kormánykoalíció máris vereséget könyvelhet el.
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.