JEGYZET – Egy megyei mufti, kihasználva a főnök távollétét, úgy érezte, itt az idő: most vagy soha! Nosza rajta tiszta vizet a pohárba, és közölni mindenkivel, mennyi az annyi!
2017. április 22., 22:242017. április 22., 22:24
Célba vette a komolyzenészeket és egy-két hátborzongató kijelentés után ki is tette a pontot. Úgy érezte, végre mindenki előtt világos lesz, melyik szónak mennyi a súlya. Példának okáért: a politikusi levegőbe eregetett szavakat semmiképpen sem szabad ugyanolyan mérlegre tenni, mint a muzsikaszót. És egyáltalán: hogy jönnek ahhoz holmi filharmonikusok, hogy hetente mindössze egy koncertet szolgáltassanak?! Hogy naponta próbálnak néhány órát arra a heti egy alkalomra?!
Na és! Gondolt valamelyikük vonóhúzogatás vagy billentyűütögetés közben arra, mennyit kell gyakorolnia egy politikusnak ahhoz, hogy aztán négy esztendőn át akár egyetlen hangosan kiejtett szó nélkül elbóbiskoljon a fővárosi bársonyszékben?! Mennyit kell előzőleg hajlongania, jópofiznia, dicsérnie agyba és főbe pártjának helyi és központi főnökét? Igen bizony, nem semmi a felkészülés a mandátumra, akár tövig elkophat bele az ember nyelve! De ha ezek a fizetésükért szavakkal nem, csak hangokkal szolgálnak, akkor viszont tessék kiállni a placcra, és húzni minden nap legalább egy órácskát. Ahogy Bécsben is teszik – tette hozzá a döntőnek szánt érvet. Itt is úgy kell, ne a koldusok kántáljanak naphosszat!
Hiteles forrásokból tudom, hogy az illető mufti soha még az üres hangversenyterembe sem tette be a lábát, nemhogy egy koncerten részt vett volna. Ezért emlegethette a bécsi utcazenészeket úgy, mintha a világhírű szimfonikus zenekar tagjai nyekergették volna – koldusok helyett – a nyirettyűjüket! Nagyon felháborodtam, és azon kezdtem agyalni, vajon kinek ígérte oda azt a főigazgatói széket, amiről évad végén felállni készül a nyugdíjba vonuló jelenlegi menedzser? Aki – egyáltalán nem mellékesen – nyolc éven át keményen dolgozott azért, hogy a zenekart az országos élvonalba emelje.
És hirtelen rájöttem, hisz épp Bécs szolgáltatta a jelszót: őmuftisága láthatott egy olyan plakátot, hogy Mozart-fesztivál. És eszébe jutottak az Ausztria-szerte bőségesen, kilóra is kapható finom Mozart csokigolyók. Márpedig ő vigyáz az alakjára, neki senki ne akarjon bonbonokat osztogatni. Ha nem hajlandók a sétálók kedvére tenni az utcasarkokon, mint Bécsben, akkor ahhoz sincs joguk, hogy csokival kábítsák a népet. Most már csak az a kérdés, megérti-e, ha valaki felvilágosítja: a muzsikaszót se konkrétan, se átvitt értelemben nem kilóra mérik!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok