Balogh Levente
2020. január 01., 12:08
2020. január 01., 12:08
Talán nem rugaszkodunk túlságosan messzire a realitás talajától, ha úgy véljük: az unalmasnak a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető 2019-es év után – amely a szociáldemokraták megroppanását, előre hozott kormányváltást, Klaus Johannis államfő elsöprő választási győzelmét és a magyar-román ellentétek további mérgesedését hozta – még mozgalmasabb 2020-as esztendőre számíthatunk.
Hiszen két választás is vár az ország polgáraira: önkormányzati és parlamenti megmérettetést is hoz az újesztendő. A kérdés már csak az, hogy a parlamenti választást a megszokott időben, év végén tartják-e, vagy a kisebbségben kormányzó nemzeti liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) óhajának megfelelően előre hozzák. És egyes értesülések szerint ez máris konfliktusforrás lehet – nem csupán a jelenlegi népszerűségüket a parlamenti erőviszonyok szintjén is rögzíteni akaró liberálisok és Szociáldemokrata Párt (PSD) között, hanem a kormány és Klaus Johannis államfő között is.
Míg ugyanis Johannis a választások mihamarabbi kiírását forszírozza, hogy a liberálisok a parlamentben is vegyék át az uralmat a PSD-től, addig Ludovic Orban miniszterelnök óvatosabb, és ódzkodik attól, hogy a kormány lemondása révén tegye meg az első lépést a lehetséges korai parlamenti voksolás felé – egyrészt azért, hogy ne álljon elő újabb kormányválság, másrészt azért, hogy a párton belüli áskálódások miatt ne maradjon partvonalon kívül az új kormány megalakításakor.
A PSD számára az lenne az ideális állapot, ha a jelenlegi kormány kihúzná a 2020-as év végéig, mert abban reménykedik: a korábbi szociáldemokrata kormányok által hátrahagyott örökség, a romeltakarítás és az ahhoz kapcsolódó népszerűtlen gazdasági intézkedések sora annyira erodálja majd a liberálisok népszerűségét, hogy egy év múlva ha a PSD nem is győz, de legalább nem szenved megsemmisítő vereséget.
Eközben előfordulhat, hogy az USR sem ragaszkodna már annyira az előre hozott választáshoz, miután a párton belül egyre nő a feszültség az elnök és egyes vezetők között. Emlékezetes amúgy, hogy az USR vesszőfutása az államfőválasztás előtt kezdődött, amikor mindeddig feltáratlan forrásokból olyan információk láttak nagyvilágot, hogy Dan Barna pártelnök cége uniós források hűtlen kezelésében lehet érintett.
Talán nem csupán bennünk merül fel a kérdés: lehet-e köze a Johannis és a liberálisok jobbközép oldalon belüli legfőbb ellenfelére nézve kompromittáló információk napvilágra kerülésének ahhoz, hogy a PNL-kormány hatalomra kerülése után a hírszerzés költségvetésének növeléséről döntött, a kormányfő pedig államtanácsosává nevezte ki a hírszerző szolgálat egyik, magyarellenes hangulatkeltésben becstelenül megőszült, kiérdemesült tagját is.
Ha már magyar-román ügyek: a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulója és a romániai választások egybeesése azt vetíti előre, hogy nem a 2020-as esztendőtől kell várnunk a történelmi magyar-román megbékélést. Az úzvölgyi magyarellenes provokációkísérlet már jelezte, hogy egyes bukaresti körök nem riadnak vissza a kétoldalú viszony elmérgesítésétől, ha éppen azt tekintik érdeküknek, akár elterelendő a figyelmet a kormány aktuális baklövéseiről, akár más okok miatt.
Román elemzői és politikai körökben már hónapok óta tart a hisztéria amiatt, mert a magyar kormány a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította a békeszerződés aláírásának évfordulóját. Az aggodalmaskodók revizionizmussal vádolják Budapestet és általában a magyarokat. Attól tartanak ugyanis, hogy ha nem csupán az a román narratíva érvényesül, miszerint a diktátum abszolút igazságos volt, hiszen lehetővé tette az összes, románok által is lakott terület bukaresti irányítás alá vonását, hanem az is hangsúlyt kap, hogy számos, súlyos igazságtalanságot is hozott tömbmagyar területek elcsatolásával, az megkérdőjelezheti az Erdély feletti román szuverenitást.
A másik ok: a magyarellenesség szításával mindig mozgósíthatók a román szavazók, így a jelentős téttel bíró, kettős választási évben nem kizárt, hogy román részről további magyarellenes provokációkra számíthatunk, hogy aztán a konfliktusokért az előre megírt forgatókönyv szerint a Trianont „megkérdőjelező” magyarokat tegyék felelőssé.
Ilyen körülmények között jelentős körültekintés szükséges ahhoz, hogy a magyar fél méltósággal, az esetleges provokációknak fel nem ülve, nemzetközi téren a magyar-román viszony minkét fél érdekeinek szem előtt tartásával való javítását hangsúlyozva emlékezhessen meg a tragikus évfordulóról.
Balogh Levente
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
Rostás Szabolcs
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Balogh Levente
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
szóljon hozzá!