Balogh Levente

2020. január 01., 12:08

Mozgalmas év után még mozgalmasabb

Talán nem rugaszkodunk túlságosan messzire a realitás talajától, ha úgy véljük: az unalmasnak a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető 2019-es év után – amely a szociáldemokraták megroppanását, előre hozott kormányváltást, Klaus Johannis államfő elsöprő választási győzelmét és a magyar-román ellentétek további mérgesedését hozta – még mozgalmasabb 2020-as esztendőre számíthatunk.

Hiszen két választás is vár az ország polgáraira: önkormányzati és parlamenti megmérettetést is hoz az újesztendő. A kérdés már csak az, hogy a parlamenti választást a megszokott időben, év végén tartják-e, vagy a kisebbségben kormányzó nemzeti liberálisok és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) óhajának megfelelően előre hozzák. És egyes értesülések szerint ez máris konfliktusforrás lehet – nem csupán a jelenlegi népszerűségüket a parlamenti erőviszonyok szintjén is rögzíteni akaró liberálisok és Szociáldemokrata Párt (PSD) között, hanem a kormány és Klaus Johannis államfő között is.

Míg ugyanis Johannis a választások mihamarabbi kiírását forszírozza, hogy a liberálisok a parlamentben is vegyék át az uralmat a PSD-től, addig Ludovic Orban miniszterelnök óvatosabb, és ódzkodik attól, hogy a kormány lemondása révén tegye meg az első lépést a lehetséges korai parlamenti voksolás felé – egyrészt azért, hogy ne álljon elő újabb kormányválság, másrészt azért, hogy a párton belüli áskálódások miatt ne maradjon partvonalon kívül az új kormány megalakításakor.

A PSD számára az lenne az ideális állapot, ha a jelenlegi kormány kihúzná a 2020-as év végéig, mert abban reménykedik: a korábbi szociáldemokrata kormányok által hátrahagyott örökség, a romeltakarítás és az ahhoz kapcsolódó népszerűtlen gazdasági intézkedések sora annyira erodálja majd a liberálisok népszerűségét, hogy egy év múlva ha a PSD nem is győz, de legalább nem szenved megsemmisítő vereséget.

Eközben előfordulhat, hogy az USR sem ragaszkodna már annyira az előre hozott választáshoz, miután a párton belül egyre nő a feszültség az elnök és egyes vezetők között. Emlékezetes amúgy, hogy az USR vesszőfutása az államfőválasztás előtt kezdődött, amikor mindeddig feltáratlan forrásokból olyan információk láttak nagyvilágot, hogy Dan Barna pártelnök cége uniós források hűtlen kezelésében lehet érintett.

Talán nem csupán bennünk merül fel a kérdés: lehet-e köze a Johannis és a liberálisok jobbközép oldalon belüli legfőbb ellenfelére nézve kompromittáló információk napvilágra kerülésének ahhoz, hogy a PNL-kormány hatalomra kerülése után a hírszerzés költségvetésének növeléséről döntött, a kormányfő pedig államtanácsosává nevezte ki a hírszerző szolgálat egyik, magyarellenes hangulatkeltésben becstelenül megőszült, kiérdemesült tagját is.

Ha már magyar-román ügyek: a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulója és a romániai választások egybeesése azt vetíti előre, hogy nem a 2020-as esztendőtől kell várnunk a történelmi magyar-román megbékélést. Az úzvölgyi magyarellenes provokációkísérlet már jelezte, hogy egyes bukaresti körök nem riadnak vissza a kétoldalú viszony elmérgesítésétől, ha éppen azt tekintik érdeküknek, akár elterelendő a figyelmet a kormány aktuális baklövéseiről, akár más okok miatt.

Román elemzői és politikai körökben már hónapok óta tart a hisztéria amiatt, mert a magyar kormány a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította a békeszerződés aláírásának évfordulóját. Az aggodalmaskodók revizionizmussal vádolják Budapestet és általában a magyarokat. Attól tartanak ugyanis, hogy ha nem csupán az a román narratíva érvényesül, miszerint a diktátum abszolút igazságos volt, hiszen lehetővé tette az összes, románok által is lakott terület bukaresti irányítás alá vonását, hanem az is hangsúlyt kap, hogy számos, súlyos igazságtalanságot is hozott tömbmagyar területek elcsatolásával, az megkérdőjelezheti az Erdély feletti román szuverenitást.

A másik ok: a magyarellenesség szításával mindig mozgósíthatók a román szavazók, így a jelentős téttel bíró, kettős választási évben nem kizárt, hogy román részről további magyarellenes provokációkra számíthatunk, hogy aztán a konfliktusokért az előre megírt forgatókönyv szerint a Trianont „megkérdőjelező” magyarokat tegyék felelőssé.

Ilyen körülmények között jelentős körültekintés szükséges ahhoz, hogy a magyar fél méltósággal, az esetleges provokációknak fel nem ülve, nemzetközi téren a magyar-román viszony minkét fél érdekeinek szem előtt tartásával való javítását hangsúlyozva emlékezhessen meg a tragikus évfordulóról.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. december 30., hétfő

A lebutított üzenetek éve

Klaus Johannis éve volt 2019 a romániai politikában. A szürke, nehezen fogalmazó államfő maga alá gyűrte a nemzeti liberálisokat, bólintása nélkül még levegőt sem vesznek a pártban.

Balogh Levente 2019. december 27., péntek

Madarat tolláról, kormányfőt tanácsosáról

Igazán „kedves” karácsonyi ajándékkal lepte meg az ország magyar közösségét Ludovic Orban miniszterelnök, amikor december 23-án kinevezte államtanácsossá Valentin Bretfeleant.

Bálint Eszter 2019. december 23., hétfő

Olcsó populizmus és semmi más

Olcsó populizmus és semmi más – nagyjából ezzel lehet összefoglalni az elmúlt évek megnyilvánulásait (nem csak) gazdaságpolitikai téren.

Balogh Levente 2019. december 20., péntek

Orban és Johannis modellje

Harminc évvel ezelőtt Temesváron, az elnyomó, soviniszta kommunista rendszer ellen szót emelő magyar református lelkész védelmében magyarok és románok is utcára vonultak.

Pataky István 2019. december 19., csütörtök

A röghöz kötött Románia

Törésvonalak vannak az Európai Unión belül. A néhány évvel ezelőtti gazdasági válság, a nyugati jóléti társadalmak szociális kánaánjának sérülékenyésége politikai szintre emelte a jól felfogott saját érdek vezérelte önzést.

Kiss Judit 2019. december 18., szerda

Leskelődő Justitia

Az, hogy hány személynek kell börtönbüntetéssel fizetnie az ország 1989 utáni történetének legtöbb áldozatot követelő balesete, a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia miatt, nagyon jól illusztrálja, mennyire sűrűn szövi át a romániai viszonyokat a korrupció.

Balogh Levente 2019. december 17., kedd

Kétfordulós következetlenség

Mintha az országban nem lennének sokkal súlyosabb problémák, úgy erőlteti a frissen helyzetbe került kormánypárt és több szövetségese a kétfordulós polgármester-választáshoz való visszatérést.

Balogh Levente 2019. december 13., péntek

Megkésett csillaghullás

Amennyire indokolt, legalább annyira elkésett Klaus Johannis államfő döntése, amellyel visszavonta az állami kitüntetéseket mindazoktól, akiket jogerősen elítéltek valamilyen bűncselekmény miatt.

Pataky István 2019. december 12., csütörtök

Nemzeti liberális pestisveszély

A kisebbségben, azaz parlamenti többség nélkül kormányzó Ludovic Orban – Klaus Johannis államfő hűséges őrmestere – úgy viselkedik, mintha pártja nemrég földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott volna.

Kiss Judit 2019. december 11., szerda

Felsorolni is fárasztó

Kutatók, koordinátorok, elnökök, védnökök, tanácsadók, szakértők dugták össze a fejüket a minap a  tanügyminisztériumban, hogy listázzák, milyen lépéseket lehetne tenni annak érdekében, hogy a következő PISA-felmérésen jobban vegye az akadályt a romániai diákság.

Vélemény
Pataky István: A lebutított üzenetek éve

Klaus Johannis éve volt 2019 a romániai politikában. A szürke, nehezen fogalmazó államfő maga alá gyűrte ...

Balogh Levente: Madarat tolláról, kormányfőt tanácsosáról

Igazán „kedves” karácsonyi ajándékkal lepte meg az ország magyar közösségét Ludovic ...

Bálint Eszter: Olcsó populizmus és semmi más

Olcsó populizmus és semmi más – nagyjából ezzel lehet összefoglalni az elmúlt évek megnyilvánulásait ...