2009. április 07., 11:262009. április 07., 11:26
Ennek legújabb fejleménye a MOL több mint húszszázaléknyi részvénycsomagjának megszerzése, amelyet a moszkvai stratégák gondosan, a legkisebb részletre is ügyelve dolgoztak ki a színfalak mögött, és amelyhez első osztályú partnerra leltek a korábbi kikosarazás miatt amúgy is frusztrált osztrák OMV-ben, amely boldogan tett keresztbe magyar riválisának, illetve a magyar kormánynak, amiért azok nem kértek a két cég közötti házasságból. Hogy a Kreml komolyan gondolja az európai energetikai infrastruktúra fölötti befolyás megszerzését, azt az is jelzi, hogy a Szurgutnyeftgaz hajlandó volt jelentősen túlfizetni a MOL-részvényeket. Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev megelőző csapással próbálják elejét venni annak, hogy Európa függetlenedjen az orosz energiahordozó monopóliumoktól. A stratégiai befolyás növelésének eszközéül ugyanis már korábban az energetikai terjeszkedést tűzték ki az orosz vezetők, ennek egyik első mozzanata volt a kőolaj- és földgázkitermelők állami befolyás alá vonása, amelynek egyik legemlékezetesebb mozzanata az egyik legnagyobb önálló üzletember, Mihail Hodorkovszkij letartóztatása és a Jukosz kőolajcég einstandolása volt. Most hozzáfogtak Európa bekerítéséhez az Északi és a Déli Áramlat nevű kőolajvezetékekkel, valamint a szerb kőolajcég megvásárlásával, illetve a magyarországi – természetesen orosz földgázzal föltöltendő – gáztározó megéptésének szorgalmazásával. A rivális kezdeményezések, így a Nabucco-vezeték megtorpedózásának egyik leghatékonyabb módja a kaukázusi termelési kapacitások felvásárlása mellett az, ha a már meglévő vezeték- és finomítóhálózat is a Kreml befolyása alá kerül. Ennek egyik fontos állomása lenne a MOL megszerzése. A további terjeszkedés megakadályozása ennek nyomán immár nemcsak magyar nemzeti és érzelmi ügy, hanem egységes fellépést és stratégiát követelő összeurópai érdek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok