2012. október 22., 08:462012. október 22., 08:46
Aztán honnan, honnan nem a másik szomszédhoz betévedt három kiscica. Azonnal összebarátkoztak. Fogalmuk sem volt, hogy valójában ellenségeskedniük kellene: amikor a kutyus séta-rohangászás-úszás után elhevert egy kis pihenésre, a három macsek azonnal felmászott a fejére, odabújtak a nyakába, átfogták az orrát és együtt aludtak. Tökéletes egyetértés, egyetlen hangos szó nélkül. Pihenés után együtt uzsonnáztak, a kutya elől kilefetyelve a folyékony eledelt, a csontokat meghagyták a labradornak.
Csodálva bámultuk őket, a cicák pajkos incselkedését, a testes kutya megengedő beletörődését. A férjem ugyan időnként oktatgatta, hogy ne hagyjon mindent a macskák után, legyen ő az úr a házban, de nem hajlott a szóra. Talán mert egy idegen, egy ember uszította a kis barátai ellen, nem egy hasonszőrű, egy másik nemes eb. De aztán az is megtörtént: séta közben találkozhatott egy fajtársával, és ki tudja, hogy eszmecseréjük merre terelődött, de másnap reggel, miközben szokás szerint másztak volna fel rá, elkapta az egyik cica grabancát, meglóbálta és az udvar másik végébe hajította.
A másik kettő riadtan szaladt a testvérüket megvigasztalni, és aznap már nem is mentek közelebb a kutyushoz. Ő pedig nem hívta magához a három kis szőrcsomót. Attól kezdve beállt a „rend”: elkezdődött a kutya-macska barátság. Most már tisztes távolban ülik körbe a macskák, még véletlenül sem kockáztatva, hogy a póráz a közelükbe engedje. Sóvárogva nézik a tálkáját, s hogyha hagy is benne némi maradékot, csak akkor merészkednek oda, amikor a gazdi elviszi futtatni a „főnököt”.
De a felségterületére már nem mennek be: félnek valamitől, vagy őket is kioktatta volna egy idősebb, dörzsölt kandúr? Nem tudom. De érdekes nézni ezt a megváltozott, új viszonyt. És elmélkedni közben a természetről és különböző természetekről. Arról, hogy szeretni is tudják egymást – mindaddig, amíg a tapasztaltabb, idősebb kutyák és macskák ki nem oktatják a játékos kölyköket arról, mennyire nem szép dolog a barátság. Hogy számukra csak a gyűlölködés a megengedett, a gyűlölet és semmi más. Mert a világnak, a világuknak ez és csakis ez a rendje!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok