2011. február 15., 10:142011. február 15., 10:14
És értelemszerűen a várható újabb drágulást, amely egyenes következménye annak, hogy az 1989. decemberi rendszerváltozás óta agrárreform címén minden megtörtént már Romániában, csak a gazdáknak és a termelőknek vállalkozói kedvet derítő és a piacon esélyt teremtő, ösztönző intézkedés nem.
Tabără mentségére legyen mondva, nem ő az egyedüli felelős a manapság (is) tapasztalható helyzetért, hanem az 1989 utáni mindenkori kormányok és ágazatvezető miniszterek mindegyike. És a magángazdaságokat, az önálló vállalkozásokat és vállalkozói kedvet a kollektivizálás csírájában bukott ügyéért tűzzel-vassal szétverő 1989 előtti kormányok és ágazatvezető miniszterek, illetve párttitkárok és aktivisták mindegyike. Mert valamennyiük munkája hatott oda, hogy a valamikor Európa gabonásaként emlegetett Románia ma jóval olcsóbban adja el a külföldi piacról a mindennapi betevőhöz szükséges gabonát, mint amennyiért – tartalékai fogytán – onnan behozza azt. S ez csak egy a sok rossz következmény sorában. Egyrészt. Másrészt azért is felelősség terheli az illetékeseket, mert piacgazdaság ide vagy oda, nem jöttek létre, vagy ha igen, nem működnek azok az eszközök, amelyek védenék a belföldi őstermelőket a náluk jelentősen előnyösebb helyzetben levő külföldiekkel szemben, ahhoz, hogy ugyanazon a belföldi piacon nagyjából ugyanolyan eséllyel szálljanak versenybe a vásárolók kegyéért, azaz zsebéért.
Ezzel magyarázható, hogy az alacsony árak jóvoltából óriási népszerűségnek örvendő nagyáruházakban a belföldi portéka többnyire háttérbe szorul. Valamicske halvány reménysugár azért mégiscsak dereng, hiszen az alsóházban törvénytervezet készült arról, hogy a piaci forgalom elsöprően nagy részét bonyolító szupermarketeket arra kényszerítsék: legalább tízszázaléknyi belföldi portékát legyenek kötelesek forgalmazni. Emellett talán magunk is segíthetünk valamelyest, hogy a mindennapiból a miénkfélét vegyük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok