2011. február 10., 10:032011. február 10., 10:03
Hát ezért jobb a job az állás, munkahely, szakma vagy foglalkoztatás szavaknál. És terjed is, szerencsére sokkal gyorsabban, mint a globális névadási divathullámok habkönnyű tajtékjai: egy frissen felkapott keresztnév szentesítésétől eltérően nem kell kivárni a legtöbbször kötelező kilenc hónapot, már félálomban is használható.
De az élet kegyetlen, mintha ezt a kis örömet is sajnálná az embertől. Még nem hallottam ugyanis denominális igeképzővel ellátott formában, és itt állok tanácstalanul – nem lévén nyelvész, nem tudom, hogyan helyes: dzsobol, dzsobozik, dzsobozkodik, dzsobozódik, vagy éppen a párra lelés leleményes becsajozott/bepasizott megnevezésének mintájára a bedzsobozott?! Így aztán azt sem tudom, mi jobb, ha csak annyit mondok, hogy jobolok, vagy a tobzódásra hajazó jobozódommal élek?! Íme, még azt sem tudom, hogy dzsobbá honosodott-e már, vagy még mindig jobb a jó öreg job?! Milyen jól jönne most mondjuk egy olyannak a segítsége, mint Ady Endre! Akinek nem tanították, és nem is nagyon volt honnan megtanulnia, mikor lehet/szabad/kell idegen szavakat/neveket használni, és mikor nem. Csak tudta. Egyébként nem adta volna a legnagyobb hazavállaló versének tartott A Gare de l\'Esten címet. Ha ugyanis lefordítja Keleti pályaudvarra, akkor az irány máris megváltozik: nem Párizsból hazafelé indul, hanem otthonról megy el a nagyvilágba.
A párizsi Latin negyed főútjának nevét Boulevard Saint Michel-ről viszont lefordítja: Szent Mihály útjára „helyezi” végzetes találkozását az Ősszel. S ezzel az egyszerű fogással a magyar olvasó tudatában elindítja a halállal kapcsolatos képzetsort, felidézve a Szent Mihály lovával azonosított ravatal fogalmát. Elkophatna az ujjam, annyit keresgélhetnék a virtuális térben, mégsem lelnék rá a helyes válaszra, hogy mikor mit miért lehet/szabad/kell átvenni/fordítani és mikor lesz ugyanez nevetséges majmolás. Nem is töprengek tovább, mi a jobb, a job-e vagy a dzsob – megpróbálok állásról, alkalmazásról vagy egyszerűen csak munkáról beszélni. Hátha akadnak még néhányan, akik így is megértik!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok