2012. október 02., 08:532012. október 02., 08:53
Ahhoz pedig, hogy „ma már mindenki egyetemet végez Romániában” az is nagyban hozzájárult, hogy egészen tavalyig a gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzett diákok szinte száz százaléka letette az érettségit. Hogy az a papír nem a valós tudásról adott bizonyosságot, egyértelműen kiderült tavaly, amikor első ízben kamerázták be a vizsgáknak helyet adó osztálytermeket. Az idén pedig még a tavalyinál is siralmasabb eredmények születtek, így hát nem is csoda, hogy a korábbi évekhez képest megcsappant az elsőéves egyetemi hallgatók száma.
Ha még nem is az igazi, de legalább elindult egyfajta mennyiségi javulás. Ennél is fontosabb viszont, hogy a minőségi változás is bekövetkezzen. Ennek keretében egyik első komoly lépés lehetne, ha az egyetemek vezetői újragondolnák az általuk meghirdetett szakokat, s azokat összhangba tennék a munkaerő-piaci változásokkal. Ugyanis – bár a válság még korántsem ért véget – újabb befektetők jelezték beruházási szándékukat Erdély és a Partium több településén.
Ahhoz pedig, hogy ne az ország más térségeiből vagy éppen külföldről hozzanak maguknak szakembereket, s tőlünk csak – akár helyben felhasználhatatlan egyetemi oklevéllel rendelkező – szakképzetlen munkásokat tudjanak alkalmazni, jó lenne a kezük alá dolgozni. Mert hiába képezünk halomra menedzsereket, szociológusokat, ügyvédeket és filozófusokat, ha a térségünkbe ipari óriás érkezik, amelynek gépészmérnökökre vagy éppen IT-szakemberekre van szüksége.
Máris nagy a diplomás munkanélküliek aránya, s ez csak tovább fog nőni, ha az egyetemek jelentős része továbbra is fittyet hány a munkaerőpiac alakulására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok