2012. április 12., 10:372012. április 12., 10:37
A többszínűség természetes, baráti megnyilatkozása ugyanis utópia, hiszen a különvélemények egymáshoz közelítése, az építő jellegű vita helyett láthatóan a másik kitúrása, földbe tiprása a tét. Mindenhonnan csak azt hallani, hogy most a másik éppen milyen felelőtlen módon osztja meg a magyarságot. A hatalmi pozícióból leszóló RMDSZ azt szajkózza, hogy a polgáriak, majd a néppártiak már megalakulásukkal kilátástalan helyzetbe taszítják közösségünket, a szövetség nyakának pedig azért lehet nekiugrani, mert továbbra sem hajlandó lemondani monopóliumáról, és hallani sem akar arról, hogy koalícióra lépjen azokkal, akik másképp, de ugyanazt akarják: érdekeinket képviselni.
A marosvásárhelyi történések jól példázzák, milyen hatékonyan tudjuk magunk alatt vágni a fát. Az összefogást minden áron szorgalmazó polgármesterjelölt, Vass Levente félreállítása közben az RMDSZ a zavaros román szabályozásra hivatkozva próbálta elhitetni a szavazókkal, hogy az bizony nem megy csak úgy – a választási törvény ugyanis a szövetség szerint nem teszi lehetővé, hogy a koalícióra lépés csak a polgármester személyére vonatkozzék.
A törvénycikkelyek természetesen, jó romániai szokás szerinti értelmezés kérdését képezik, de ha igaz is Kelemen Atilla megyei elnök állítása, tudnia kell, rendkívül szomorú, hogy ezeket a bökkenőket mentségként, nem pedig legyőzendő akadályként hozza fel.
Pedig abban biztosak lehetnek a tárgyalóasztal mögül a vártnál jóval gyorsabban a szorítóba átköltözött, ott pedig kibékíthetetlenül egymásra vicsorgó felek, hogy a pankráció sokak számára nem szórakoztató. Főként azok a választópolgárok fordítanak hátat az értelmetlen testvérháborúnak, akik jól tudják, egyetlen pártnál jóval erősebb a többek összefogása. Ez az egyszerű tény sajnos érthetetlen és felfoghatatlan egyesek számára, és ami még szomorúbb: ezek az emberek a jövőben is közösségünk választott képviselői, vezetői akarnak lenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok