2010. december 30., 10:412010. december 30., 10:41
Azt már megszokhattuk, hogy a balliberális oldal és sajtója riogat, közelgő diktatúráról fantáziál, fehér címoldallal jelenik meg, és akár Erdélyig is tartó médiapórázt vizionál. Ehhez azonban most nyugat-európai és amerikai publicisták, politikusok is csatlakoztak. Persze a nyugati újságírók és politikusok jelentős része van annyira öntelt, hogy a Bécstől keletre elterülő régiót hajlamos legyen egy Türkmenisztán szintjén álló szürke zónának tekinteni, ahol bármikor ismét felütheti a fejét a diktatúra. Ehhez lelkesen asszisztálnak a magukat nyugatosnak és progresszívnek tartó magyar megmondóemberek is, akik egy kis nyugati elvbaráti hátbaveregetésért cserében bármikor hajlandóak megerősíteni, hogy a magyar egy mucsai, felvilágosulatlan, intoleráns nemzet.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a médiatörvény tökéletes lenne, még akkor sem, ha szó sincs arról, hogy elsejétől bevezetnék a cenzúrát, hiszen az internet korában, az EU közepén amúgy sem valósulhat meg a teljes állami kontroll. Tény, hogy bizonyos alapvető társadalmi és erkölcsi értékek védelme szükséges, ám ez túlságosan tág fogalomkör, ezért kerülni kell az általános, többféleképpen értelmezhető megfogalmazásokat. A sajtó mint rendszer persze ugyanúgy nehezen vehető rá az önszabályozásra, mint a gazdaság vagy maga a politikum. Ám sohasem szerencsés, ha szabályozását egyértelmű pártkötődéssel rendelkező személyekre bízzák. A független szakmai testületeknek lehet szerepük a média szakszerű működésének biztosításában, de vitás ügyekben a független igazságszolgáltatásnak kell kimondania az utolsó szót.
Amikor nyolcévi tehetségtelen és kártékony balliberális kormányzás után a jelenlegi kormány vette át az ország irányítását, sokan mondták, hogy most újra tiszta lappal indulhat. Nem lenne jó, ha ez, pláne most, amikor rajtunk a világ szeme – még ha csak riogatás és hisztériakeltés céljából alkalmazva is – fehér címoldalakat jelentene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok