Pataky István
2022. március 24., 09:282022. március 24., 09:28
A határon túli, így az erdélyi levélszavazással megkezdődött az április 3-ai magyarországi választások voksolási folyamata.
Sok szempontból érintettjei vagyunk az eseménynek. Azok, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek, érdemben beleszólhatnak a magyar politikai élet alakulásába szavazatukkal, de azoknak sem mindegy, ki vezeti Magyarországot az elkövetkező négy évben, akik nem kívántak élni a kettős állampolgárság lehetőségével. Az Erdélyben élő magyarok túlnyomó többségének eddig sem volt túl nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy kit látna szívesen a budapesti kormányrúdnál: azokat, akik egyetemeket alapítottak, iskolákat tartottak fenn, óvodákat építettek, templomokat, műemlékeket újítottak fel, gazdasági támogatásokat nyújtottak éveken keresztül, vagy azt az ellenzéki oldalt, amely a semmittevéstől a bírálatokon keresztül egészen a gyűlöletkeltésig terjedő skála különböző fokozatai mentén viszonyult a határon túliakhoz.
Most van még egy komoly indok a kormányzati oldal mellett. Nagyon nem mindegy, hogy egy szomszédban zajló háború, Oroszország agressziója közepette Magyarország vezetése higgadtan, a magyarok fizikai és megélhetési biztonságát szem előtt tartva hoz döntéseket, vagy mindenféle stratégia nélkül, biztonságpolitikai kockázatokat jelentő nyilatkozatokat téve sodorja veszélybe állampolgárait. Nem jelent különösebb meglepetést a Fidesz népszerűségének enyhe emelkedése a háború kitörése óta. A magyarországi felmérések összességében Fidesz-előnyt jeleznek, de a meccs messze nem tekinthető lefutottnak.
Erdélyben egyszerűbb a képlet: a megkérdezettek több mint kilencven százaléka a Fideszt támogatja. A kérdés nálunk inkább csak az, lesz-e hajlandóság arra, hogy a szimpátiát voksra váltsák a potenciális szavazók. Vélhetően ezen a bizonytalansági tényezőn segített – akaratán kívül – Márki-Zay Péter. A „szivárványkoalíció” közös miniszterelnök-jelöltje a kertek alatt, az erdélyi politikai, egyházi elutasítottság ellenére mutatta meg magát egy kolozsvári kávézóban tartott fórumon. Válaszai a kérdésektől függetlenül többnyire Orbán Viktor gyalázásában merültek ki.
Konkrétumokról – például az erdélyi intézményeknek szánt támogatások ügyében – nehezen is beszélhetett volna egy olyan politikus, akinek nincs pártja, így esetleges győzelme esetén minden döntésében kiszolgáltatott a mögötte álló politikai erőknek. Olyanoknak, mint a külhoniak ellen nyíltan kampányoló Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, vagy a romániai választási kampányban a Mentsétek meg Romániát Szövetség támogatására szólító Momentum.
A magyarországi sajtószabadság hiányáról is beszélt a számára kicsit is kényelmetlen kérdésekre irritáltan válaszoló Márki-Zay. A média helyzetére roppant érzékeny hódmezővásárhelyi polgármester sajtósa eközben telefonos ígérete ellenére sem volt hajlandó elküldeni lapunk munkatársának a politikus marosvásárhelyi programját. Nem véletlenül. Márki-Zay helyi segítőkész propagandistái csak a román, illetve a „megfelelően kiválasztott” magyar újságíróknak küldtek meghívót a sajtótájékoztatónak nevezett eseményre. Ahol – a Marosvásárhelyi Rádió beszámolója szerint – a kormányfőjelölt egyebek mellett diktátornak nevezte Orbán Viktort, és a mai Magyarországot korruptabbnak tartotta Ceaușescu Romániájánál. Olyat is mondott, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök miatt fognak asszimilálódni az erdélyi magyarok.
Tudom, sokan vannak úgy vele, hogy inkább tétlenül szurkolnák ki a Fidesz április 3-i győzelmét, a valóban nagyon magas erdélyi szimpátia tudatában nem tartják fontosnak kitölteni az adatlapot, leadni a levélszavazatot. Őnekik azt javaslom, nézzenek bele Márki-Zay Péter kolozsvári „előadásába” (a politikus Facebook-oldalán megtekinthető), és szembesítsék magukat azzal a lehetőséggel, hogy ez az ember a sors drámai fordulata révén akár Magyarország miniszterelnöke is lehet. Nem kell feltétlenül publicistákra, véleményformálókra, elemzőkre figyelni, elég nézni, hallgatni ennek az enervált, középszerű, de öntelt figurának a zavaros szereplését. Máris lesz elég adrenalin, motiváció a Fidesz melletti szavazásra.
Balogh Levente
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Páva Adorján
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Rostás Szabolcs
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Balogh Levente
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Rostás Szabolcs
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Balogh Levente
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Balogh Levente
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
6 hozzászólás