2011. február 04., 11:022011. február 04., 11:02
Fölmerül ugyanakkor a gyanú, hogy a nagy garral végrehajtott rajtaütést nem általában véve a korrupcióellenes harc részeként kell tekintenünk. Az akcióval a bukaresti kormány inkább üzenni szeretne Franciaországnak és Németországnak, amelyek azért tartják korainak Románia márciusi csatlakozását a schengeni övezethez, mert szerintük az országban továbbra is dúl a korrupció, az igazságügy reformja elakadt, és a külső határok őrizete sem felel meg az elvárásoknak. A szeretvárosi határátkelőnél végrehajtott rajtaütés ezen ellenvetésekre jelent – legalábbis a romániai illetékesek szerint – csattanós választ, hiszen egyrészt azt jelzi, hogy az igazságügyi szervek ádázul küzdenek a korrupció ellen, másrészt az is kiolvasható belőle, hogy a külső határok biztonsága olyannyira magas szintű, hogy még az azokat legjobban ismerő, rossz útra tévedt határrendészek sem járhatnak túl a törvény éber őreinek eszén. Csakhogy egy probléma mégis van: az ilyen akciók – például korrupt csendőrtisztek leleplezése, az Argeş megyei közgyűlés csalással gyanúsított elnökének őrizetbe vétele – valahogy azóta szaporodtak el, amióta kiderült, hogy Párizs és Berlin a fent említett problémák orvoslásáig nem szeretné a schengeni klubon belül látni Romániát. Gondoljunk bele: egy olyan, a határállomás teljes személyzetét a parancsnoktól a legalacsonyabb beosztású altisztig felölelő csempészbanda, mint amilyent most is felgöngyölítettek, nem néhány hónap alatt jön létre, tehát vélhetően évek óta működik háborítatlanul. Ez pedig valószínűleg nem történhetett volna meg anélkül, hogy még magasabb beosztású illetékesek szemet húnyjanak fölötte. Most persze magasabb érdek – a schengeni csatlakozás – miatt be kellett áldozni őket, és várható, hogy az áhított csatlakozásig még lesz néhány hasonló leleplezés. A kérdés csak az, mi lesz majd a csatlakozás után a korrupcióellenes küzdelemmel. Az uniós felvétel óta felmutatott teljesítmény mindenesetre nem túl biztató a jövőre nézve sem. És ne legyenek illúzióink: ezt a nyugati kancelláriák illetékesei is így gondolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok