JEGYZET – Most jól megmutatták az összes magyargyűlölő, soviniszta románnak. A román hatóságok a magyarellenesség egyik, dalai lámába oltott pápáján, az uszítás Elvis Presley-én, az árokásás főtudorán, Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármesteren statuáltak példát, amiért ismét nem bírt uralkodni magán, és a magyar nyelvet a lovak nyelvének nevezte.
2015. március 28., 16:582015. március 28., 16:58
A diszkriminációellenes tanács brutális összegű, kétezer lejes bírságot rótt ki rá, ami a Funar-kaliberű arcok havi jövedelmét ismerve nem feltétlenül fogja az éhenhalás szélére sodorni, még úgy sem, hogy az elmarasztaló határozatot saját zsebből finanszírozva kell megjelentetnie egy országos napilapban.
Igaz, lehet, hogy halmazati büntetésként az elmarasztaló ítélet mellett a diszkriminációellenes hatóság illetékesei még felemelt mutatóujjal meg is feddték, hogy ejnye-bejnye, ez csúnya dolog, és még egyszer elő ne forduljon.
Persze elismerem, hogy ez is eredmény, és már az is elégtételt jelent, hogy az elmúlt huszonöt évben szorgalmasan kifejtett magyarellenes ámokfutása miatt legalább jelképes büntetésben részesült. De hát ez is mutatja, hogy a Funar-féle nyílt színi uszítók napja már leáldozott. A nyílt sisakos, teli szájú magyarellenesség ma már nem trendi. A helyét a sokkal diszkrétebb, de annál durvább hatású intézkedések vették át.
Hiszen amíg a román illetékesek azzal dicsekedhetik körbe a világot, hogy lám-lám, a román parlamentbe más európai országokkal szemben nem jutottak be szélsőséges pártok, sőt a nyíltan kisebbségellenes megnyilvánulásokat szankcionálják, addig a fősodorbeli, de jóval alattomosabb magyarellenes lépések elsikkadnak.
Amíg a világ Funar bírságán csámcsog, máris kevésbé érdekes, hogy egy erdélyi város román hatóságai a gyülekezési jogot semmibe véve betiltottak egy magyar jogkövetelő tüntetést. Vagy hogy bírósági ítélettel államosíthattak újra egy magyar egyházi iskolát. A magyar és székely jelképek elleni hivatalos ámokfutás is merőben adminisztratív kérdéssé silányul. A magyar nyelvű orvosképzés és a hivatali anyanyelvhasználat sem igazán működik, hiszen a vonatkozó jogszabályokat az illetékes hatóságok ott szabotálják el, ahol érik.
Bár végső soron érthetetlen, miért háborgunk, ha nem használhatjuk az anyanyelvünket. Hiszen legalább nem nevezheti senki büntetlenül a lovak nyelvének.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
szóljon hozzá!