Valljuk be, erre azért nem számítottunk. Az a tény, hogy az Európai Unió legrosszabb útjain vagyunk kénytelenek nap mint nap autózni, buszozni, s Európában csak a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában szomorúbb a valóság, gondolom, senkit nem lepett meg. De arra, hogy 138 országot górcső alá vevő rangsorban a 128. helyen találom meg Romániát, nem számítottam.

Bevallom, nem szoktam hetente keresztül-kasul szelni az országot, így a valóságnak csak egy-egy szeletére van rálátásom. Az például kijelenthető, hogy amikor éppen nincsenek javítások miatti útlezárások, egészen jó minőségű aszfaltcsíkon autózhatunk Nagyváradtól például Csíkszeredáig. (Az most más tészta, hogy a településeken 50 kilométer/órás sebességgel araszolva mindig eszünkbe jutnak a mindenkori közlekedési miniszterek és más illetékesek felmenői.) De ha már Szilágy megye irányában van dolgunk, akkor az egyébként két megyeszékhelyet összekötő országúton még gyakrabban emlegetjük az illetékesek nevét vagy titulusát, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy bármely romániai megyeszékhelyen találunk még aszfaltozatlan utcákat, nemcsak az elszigetelt falvakban.

De úgy tűnik, a valóság sokkal szomorúbb, mint ahogy én képzelem, egy másik meglepő adatot is találunk ugyanis a Világgazdasági Fórum rangsorában, ami szerint a világon a 79. helyen állunk a vasúti infrastruktúra minősége terén. Jobban állunk tehát a vasúttal, mint a közutakkal. Elmondhatom, elég rendszeresen vonatozom, és mindig találok valami megdöbbentőt. Köztudott, hogy egy munkanapnyi idő eljutni Váradról Szeredába, de a nemzetközi vonatok legalább hoznak egy szintet, amin nem vakarózik az ember több órán át, de az egyszerűen minősíthetetlen, milyen állapotú szerelvényeket látni az állomásokon. Rémálom. És van 59 ország, ahol ennél rosszabb a helyzet. (Jegyezzük meg a listát, és ne próbáljuk ki. Maximum katasztrófaturizmusból.)

Ami viszont nem okoz meglepetést, az a 61. hely a légi szállítás terén. Egyre előnyösebb feltételek mellett utazhatunk nemcsak külföldre, hanem belföldön is, ahol már nemcsak a drága Tarom-járatok állnak a rendelkezésre, és nemcsak Bukarestbe lehet eljutni a nagyobb városokból. A globális versenyképesség terén egyébként összességében a 62. helyen áll Románia, ami kilenc hellyel rosszabb, mint a korábbi rangsorban. Tehát nemhogy javulna helyzetünk, tovább romlik. Vagy a többieké javul gyorsabb ütemben, de végül is a végeredmény ugyanaz.

Na innen szép felállni, és sorra beelőzgetni azokat az országokat, ahol jóval alacsonyabb az egy főre eső GDP és az életszínvonal, mint nálunk. Addig pedig, ahova csak lehet, menjünk repülővel.