JEGYZET – Megpróbál becsapni a természet: mint április végén, most ismét kivirágoztak a gesztenyefák. Napközben meleg van, pedig rohamosan közeledik október közepe, amikor hivatalosan be kellene indítani a távfűtést.
2016. október 04., 19:232016. október 04., 19:23
De talán a természetet irányítók közt is akadhatnak olyan korrupcióra hajlamosak, akik némi pluszjövedelemért hajlandóak szólni a napnak, süssön még egy kicsit ilyen erősen, legalább amíg a kampány tart: az itteni folyamatos kampányolás legbiztosabb pontja ugyanis a minden ősszel meglebegtetett téli fűtéshiány. A nagyobb városokban csakúgy, mint a fővárosban.
Most megint állandó hír, hogy a fűtésért felelős különböző bukaresti vállalatok be akarják egymáson hajtani a hosszú évek óta halmozódó körbetartozást: állítólag betelt a pohár, elszakadt a cérna, nincs tovább, a lakásokban nem lesz meleg! Tavaly is ez volt, meg azelőtt sok-sok éven át szintén, de mindig megjelent egy arkangyal, aki megszánta a szegény embereket, és kinyittatta a csapokat. Legtöbbször épp a hivatalban lévő főpolgármester öltötte fel a szárnyas jelmezt, vagy négyévenként az aktuális ellenjelölt, piros pontokat inkasszálva a maguk vagy pártjuk számára.
Most a főváros első „városanyja” készül szétcsapni a milliárdos tartozásokat emlegető kutyafejűek között, miközben nem felejt áldást kérni az anyatermészetre sem, amely pluszmelegekkel segíti árválkodó fiait. De érintett ismerőseimtől hallom, hogy a váradi távhőt igénybe vevőknek is felkopik az álluk, mivel hetek óta a különböző csőcserék miatt még langyos vizük sem folyik. Csak azt nem értem, hogy Bukarestben miért nem lehet soha tavasszal, a fűtési szezon lejártakor megkezdeni a tartozásos civódást, hogy a kánikulai hőségek alatt kellőképpen kiosszák egymást, még némi pénzmag elszórásáról is gondoskodva hitelezőik számára, a vidéki csőcseréket pedig nem ártott volna akkor kezdeni, amikor belátható időn belül be is fejezhették volna, a nyár végét jelző naptári időpont előtt.
De errefelé is kegyes a természet, bár akármilyen kellemes is legyen délben, kevesen vállalkoznak egy kád hidegvízbe alámerülni. És egyáltalán: meddig lehet visszaélni a természet jóindulatával, illetve meddig futja a kenőpénzből a nap jókedvének a folytonos melengetéshez?! S ha már ilyesféle feltételezéseket engedtem meg magamnak, akkor a rossz hír közlését is vállalom: a Köröshöz megérkeztek a sirályok. Márpedig ők tudják naptárnézegetés nélkül is, mire számíthatnak. És biztos, hogy semmi pénzért nem mennek majd el tavaszig!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!