2011. január 31., 10:082011. január 31., 10:08
Gyakran kell mélyhűtött csirkelábat vennem nekik. Egykilónyit úgy esznek meg szemrebbenés nélkül, mintha esti meccsnézés közben csipszet ropogtatnának a dobozos sörük mellé. Ez nem lenne baj, mert aprópénzbe kerül a csirkecipő, csakhogy manapság már ezért is komoly testharcot kell vívni. Nem is gondoltam volna, hogy a boltba heti két alkalommal érkező szállítmányra ilyen hamar lecsapnak. Ha szombaton és szerdán nem vagyok ott a koraesti órákban, amikor a friss adag érkezik, könnyen felkophat a Bodri álla. Meg is szoktam venni négy csomagot, legyen, elfér a hűtőben, meg egyébként is fogyókellék. A nyugdíjas nénik viszont, akik elé igyekszek betolakodni a sorba, nagyon csúnyán néznek a pápaszemük sarkából, és csak műfoghegyről hányják oda nekem: Csak nem a kutyának viszi? De bizony! – mosolygok kajánul.
Meg sem próbálom lefesteni, mekkora villámokat szórnak a szemükből. Ők abból a finom kis olcsó lábikóból milyen pompás ünnepi pörköltet és húslevest főznének, még az utolsó falatkát is leszopogatnák róla. Sőt lehet, a gyenge kis csontját is megropogtatnák a gyémántfogaikkal. Erre én, a néniéheztető kutyapecér meg nassolnivalónak viszem azoknak a dögöknek. Az utóbbi időben ki is fogyott a készlet, és bármikor megyek, azzal fogad az eladó, hogy nem hoztak neki árut. Lehet, már a vágóhídon felvásárolja az egész készletet a bevásárlószatyros nénik szakszervezete. Nem is fáradozok a lábak keresésével, az első hentestől megveszem a legkevesebb húst tartalmazó csontot. Ez nem is néz ki rosszul, még a nyál is öszszefutna a számban tőle, ha nem tudnám, milyen céllal kerül a zacskóba. Hazaérve hűvösre teszem, este már nem adjuk a négylábúknak, mert tele hassal roszszat álmodnának. Reggel tekerek a munkába, nincsen időm csontozni. Délután hazaérve látom, a kutyának szánt hús a lábasban gőzölög, komoly fűszermennyiséggel nyakon öntve. Hát ezt meg kellett kóstolnom, mert nem mindennapi az eset! Jó is lett volna, ha a pörkölt tényleg húsízű lett volna, de a sok csont között nekem csak a finom falatok emléke maradt. A kuvaszok bezzeg megint jól jártak!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok