VEZÉRCIKK – Amikor beköszönt a zimankós idő, a havas esőtől csúszóssá válnak az utak, a járművezetőknek régóta fel kellett volna szereltetniük a téli gumit az autókra, a hókotrók pedig még nem indultak útnak, a román televíziók híradójában rendszeresen elhangzik a már-már szállóigévé vált mondat: „idén is felkészületlenül érte Romániát a tél”. Hasonló a helyzet a tanévkezdéssel is.
2016. augusztus 30., 19:192016. augusztus 30., 19:19
Amikor már vészesen közeledik a vakáció vége, tanszerekből rakott hegyek tornyosulnak a boltokban, és a diákok igyekeznek kihasználni a szünidő utolsó boldog napjait, elkezdenek szállingózni a hírek arról, hogy mi minden miatt nem állunk készen a tanévre. Ezúttal az derült ki, nem készülnek el időben az új tankönyvek, a negyedik osztályosoknak nyomtatott taneszközök nélkül kell kezdeniük az iskolát, akárcsak a korábbi években elsős, másodikos és harmadikos társaiknak: most is későn hirdetették meg a közbeszerzési eljárást. De nemcsak az elemit végzők járnak így, fennáll a veszély, hogy a 11. és 12. osztályosoknak első ízben ingyen biztosított tankönyvek sem kerülnek a diákok kezébe iskolakezdéskor.
Nem csupán a könyvhiány miatt nem vagyunk felkészültek a tanév „telére”, biztosra vehető, hogy számos erdélyi és partiumi iskola nem tudja időben kiváltani a szükséges közegészségügyi engedélyt az évek óta fennálló infrastrukturális problémák, az anyagiak hiánya miatt. Ha úgy vesszük, a tanév is egyfajta tél, aminek túléléséhez megfelelő előkészületekre és óvintézkedésekre lenne szükség. A tankönyvek biztosítása és az infrastrukturális problémák kiküszöbölése csak egyik, formális részét képezi a felkészülésnek. Természetesen lehetetlen minden tekintetben előrelátóan ráhangolódni az iskolai év nehéz, sokszor kellemetlen meglepetéseket tartogató időszakára, de reménykedni talán lehet.
Lehetetlen felkészülni, hiszen egymást érik a tanügyi rendszerben történő változások, változtatások, a virtuális világban egyre otthonosabban mozgó diákgenerációk figyelmét egyre nehezebb lekötni a tantervek szövegközpontú információhalmazaival, a tanárok így megannyi szakmai kihívással szembesülnek, amellett, hogy a rendszer nem méltányolja kellőképpen a munkájukat stb. Reménykedni abban lehet, hogy a munkájukat valóban elhivatottsággal végző pedagógusok szakmai és emberi bravúrjának köszönhetően talán mégsem hiába koptatják a diákok a padokat a soron következő tanévben. És hogy ezek a tanárok biztos kézzel vezetik a gyerekeket a hazai oktatási viszonyok bizonytalan, csúszós útjain.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!