2010. május 07., 12:252010. május 07., 12:25
Ilyen körülmények között pedig a két ellenzéki párt által benyújtani kívánt bizalmatlansági indítvány csak fokozná a káoszt, hiszen ha elfogadják, ha nem, azt a képet sugározná a befektetők felé, hogy az országban politikai instabilitás uralkodik, és ezáltal a gazdasági korrekció esélye is csökkenne. A helyzet ugyanakkor igencsak paradox, hiszen az is igaz, hogy az országnak most mindennél nagyobb szüksége lenne egy olyan kormányra, amely kapkodás nélkül, a valós helyzetet higgadtan felmérve, felelős döntéseket hozva lenne képes egy, a válságból kivezető stratégiát kidolgozni.
Az Emil Boc vezette kormányok viszont eddigi teljesítményük alapján minderre alkalmatlannak bizonyultak. A mostani állapot ugyanis csak részben tudható be a világgazdasági válságnak, kialakulásához hozzájárult a kabinet – illetve a mögötte álló államfő – is, hiszen az elmúlt két év választási kampányai miatt a népszerűségvesztéstől tartva nem tették meg a szükséges költségcsökkentő intézkedéseket. A kormánynak most a körülmények és az IMF szorítása miatt lépnie kell, mulasztásainak árát pedig – a könnyebbnek vélt ellenállás felé elmozdulva – a közkiadások csökkentése révén a lakosság egésze helyett a közszférával, a nyugdíjasokkal és a segélyekből élőkkel fizetteti meg. (Persze a kormány által felvett hitelek törlesztése továbbra is mindannyiunkat érint, még ha az adóemelést meg is úsztuk).
Ez kívánatos lépés – ám a korábbi tétovázás miatt most egycsapásra bevezetett megszorítások közalkalmazottak, orvosok, tanárok, nyugdíjasok százezreit kergethetik a kétségbeesés szélére. Márpedig a görög példa is mutatja: egy megszavazott bizalmatlansági indítvány könnyed üdülés lehet a kormány tökéletlenkedései nyomán megélhetésüket veszélyben érző polgárok dühéhez képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok