2010. július 21., 10:192010. július 21., 10:19
A nyugati média elsősorban Romániát vette be a célkeresőbe annak okán, hogy Bukarest „tömegesen” ad útlevelet a nem EU-tag Moldovai Köztársaság polgárainak, és ezáltal „a hátsó bejáraton keresztül” hajtja végre az EU-bővítést. A téma persze a bukaresti politikai és közéletben is visszhangra lelt. Az egyik német lappal replikázva a román külügyminisztérium leszögezte: a bukaresti hatóságok az európai jogszabályokat tiszteletben tartva gyorsították fel az egykor román állampolgárságukat elvesztő személyek és leszármazottaik újrahonosítását, Traian Băsescu pedig arra intette az aggodalmaskodó tagállamokat: jobban tennék, ha az Európát a korábbi években „elözönlő”, ott illegálisan dolgozó moldovaiak „legalizálásán” fáradoznának.
A legmeglepőbbnek azonban nem is a jelenlegi bukaresti vezetésnek az ügyben kifejtett álláspontja számít, az államfőnek és demokratáinak ugyanis korábban sem volt egy rossz szavuk sem például a Budapest által nyújtott kettős állampolgársághoz. Az igazán megmosolyogtató az, ahogyan bukaresti elemzők, újságírók nevezik – joggal – alaptalannak és gyermetegnek a kettős állampolgársággal kapcsolatos nyugati aggodalmakat, közöttük szép számban olyan fórumok és véleményformálók, amelyek és akik évekkel ezelőtt még Adrian Năstase szocdemjeivel versenyt futva vizionáltak nemzetbiztonsági kockázatot és államközi konfliktust a magyar állampolgárság kiterjesztésének szándéka miatt. De íme, mára megjött a jobbik eszük, és olyasmivel érvelnek, amit magyarországi jobboldali politikusok és az erdélyi magyar sajtó mindig is próbált megértetni: az állampolgárság intézményének kiszélesítése nem veszélyezteti a térség stabilitását, és nem is generál tömeges népvándorlást. Csak hát akkor még nem volt fülük hozzá. Nem baj, hogy tanultak általunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok