2009. március 31., 11:102009. március 31., 11:10
Jogosan tette, hiszen a moldovai határőrök a chişinăui kommunista rezsim nyilvánvaló utasítására, politikai megfontolásból korlátozták az uniós polgárok szabad mozgását, ami a közös európai családba áhítozó ország esetében súlyosbító körülmény. Különben a moldovaiak packázása mögött egyértelműen az áll, hogy a hét végén volt a 91. évfordulója Románia és az 1991-ben alakult Prut menti köztársasággal azonos Besszarábia egyesítésének, ami az önálló államiságot hirdető, és Nagy-Románia eszméjét üldöző chişinăui kommunisták szemében vörös posztó.
Vladimir Voronin államfő rezsimjét az is aggasztja, hogy romániai politikai körök befolyásolhatják a hét végén rendezendő parlamenti választások kimenetelét, éppen ezért nemkívánatosak a demokratikus ellenzékkel szimpatizáló román vendégek.
Osztozunk tehát a felháborodásban, még akkor is, ha a román hatóságok képmutatóak. A Sólyom László március 15-i erdélyi látogatását akadályozó Bukarest ugyanis saját bőrén tapasztalja, milyen, amikor egy szomszédos ország packázik a polgáraival. Vagyis azt kapja, amit megérdemel. Miközben a román diplomácia, élen Traian Băsescu államfővel, minden követ megmozgatott, hogy a magyar államfő ne biztosítsa támogatásáról a helyszínen a székelyföldi autonómiatörekvést, a chişinăui hatóságok elsősorban azokat igyekeznek távol tartani, akik a román–moldáv újraegyesítést szorgalmazzák.
Vagyis mindketten korlátozzák a szólásszabadságot, és bizony kevésen múlt, hogy Moldovához hasonlóan Románia is a „nemkívánatos elemekkel” szembeni határzár módszeréhez folyamodjon a Sólyom-incidens során. Már csak a precedens miatt is reméljük, hogy a bukaresti hatóságok – különösen Băsescu – elmerengenek a moldovaiakkal történt afféron, és hasonló esetekben nem követik el ismét saját és Pruton túli testvéreik arcátlan tettét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok