Balogh Levente
2018. szeptember 07., 19:32
2018. szeptember 07., 19:32
Gyakorlatilag az összes jelentős állami intézményre kiterjedt a kormányoldal és az államfő közötti konfliktus annak nyomán, hogy Klaus Johannis elnök úgy próbálta meg elkaszálni a hírszerző szolgálatok büdzséjét jelentős mértékben megkurtító költségvetés-kiigazítást, hogy felfüggesztette a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelyen a testületnek véleményeznie kellett volna a módosítás nemzetbiztonsági intézményeket érintő részét.
Az egyik legfontosabb kérdés az, miért gondolta úgy a kormány, hogy pénzeket kell elvonni a hírszerzéstől. Az intézkedés kimondatlanul is beleillik a kormányoldal azon narratívájába, miszerint a titkosszolgálatok megpróbálnak beépülni az állami intézményekbe, és átvenni felettük a hatalmat, hogy aztán – többek között az ügyészségekkel karöltve – koholt vádak alapján állítsák félre az útból azokat a választott politikusokat, akik nem engedelmeskednek nekik.
Bármennyire is összeesküvés-elméletnek tűnik az ügy, a kormány a jelek szerint komolyan gondolja, hogy a hírszerzés – különösképpen pedig a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek költségvetését jelentős, 113 millió lejes összeggel nyirbálta meg – az egyik legfőbb ellensége.
Mi is beszámoltunk már arról az elméletről, amely szerint a SRI Johannis államfő és a jelenlegi jobbközép ellenzék oldalán próbál beavatkozni a politikai folyamatokba, és megőrizni, illetve kibővíteni a befolyását az intézmények fölött, míg a szociálliberális kormányoldal a belügyi hírszerzés támogatására számíthat a csatározásokban.
A legutóbbi fejlemények alapján akár még lehet is valami benne, hiszen az államfő tűzzel-vassal megpróbálta megakadályozni a SRI költségvetésének csökkentését, amit a kormány meglehetősen nyakatekert érveléssel fogadott el CSAT-beleegyezés nélkül is, hiszen elismerte ugyan, hogy a testület álláspontját ki kell kérnie, de – mivel az konzultatív jellegű – nem kell megvárnia a döntés meghozatalával. Persze Johannis sem jobb, hiszen ő is átlátszó kommunikációs trükkel, szándékosan a kormányfő spanyolországi útjára időzítve küldött – értelemszerűen elutasított – „egyeztetésre” szóló meghívót, ezzel próbálva manipulálni a közvéleményt, olyan látszatot keltve, mintha ő hajlandó lenne a párbeszédre, a miniszterelnök viszont visszautasítja a kinyújtott kezet.
Eközben a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt elnökét, Liviu Dragneát az utóbbi napokban keményen bíráló bukaresti főpolgármester, Gabriela Firea azzal vádolta meg Carmen Dan belügyminisztert, hogy a belügyi hírszerzés segítségével nyert betekintést egyes tisztségviselők WhatsApp-kommunikációjába.
Az minden esetre szinte példátlan, hogy egy ország kormánya ennyire eltökélten próbáljon mindent megtenni a jelentősebb nemzetbiztonsági intézmények szétverése érdekében. Lehet persze azzal magyarázni mindezt, hogy a legkorruptabbnak tartott PSD így próbálja ellehetetleníteni azt, hogy a hírszerzés segíthessen az igazságszolgáltatásnak a korrupt politikusok leleplezésében. Ugyanakkor az is egyre szembetűnőbb, hogy a különféle titkosszolgálatok az indokolt és egy parlamenti demokráciában megengedhető szintnél nagyobb mértékben jelen vannak a közéletben. Gondoljunk csak az igazságügyi szervek és a SRI közötti titkos paktumokra, illetve arra, hogy a parlament hírszerzést felügyelő bizottságának elnöke szerint George Maior volt SRI-igazgató elismerte: a médiában jelenleg is vannak fedett ügynökök.
Úgyhogy a biztonság kedvéért nem ártana átvilágítani az összes fontos intézményt – beleértve a közvélemény tájékoztatásában kulcsszerepet játszó, de beépített „téglák” révén akár szándékos félretájékoztatásra, manipulálásra is felhasználható sajtót is –, hogy valóban létezik-e, és ha igen, milyen mértékben létezik összefonódás a titkosszolgálatokkal. Arról ugyanis nemigen lehet vita, hogy egy normálisan működő országban a hírszerző szolgálatoknak az összes polgár érdekeit kell szolgálniuk, nem szűk klikkekét.
Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a politikai küzdelmekbe is beavatkozzanak.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
szóljon hozzá!