Nincs megállás. Izrael hadereje az iráni rakétakilövő állásokat vette célba
Fotó: indiai hadsereg
Izrael újabb támadási hullámot indított Iránban – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton.
2025. június 21., 10:392025. június 21., 10:39
„A légierő most támadási hullámot kezdett a rakétatároló és kilövés szolgáló infrastruktúra ellen Irán középső részén” – áll az IDF közleményében.
A bejelentést követően robbanásokat hallottak a közép-iráni Iszfahán városában – jelentette az iráni állami média.
A Fars félhivatalos hírügynökség arról számolt be, hogy a városban aktiválták a légvédelmi rendszert.
A közép-iráni Kom városának egyik lakóépületére mért csapás két ember halálát okozta, négy másik pedig megsebesült szombaton – közölte az állami média.
A csapás az épület negyedik emeletét érte.
A szent város, Kom közel van Irán titkos fordoi urándúsító üzeméhez
.
Ezzel egy időben a félhivatalos Nour News arról számolt be, hogy a légvédelem aktív volt a főváros, Teherán felett, 130 kilométerre északra a várostól.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy Iránból indított rakétákat azonosított, és a védelmi rendszerek dolgoznak azok elfogásán.
A hadsereg felszólította a lakosságot, hogy vonuljanak védett helyre, és további értesítésig maradjanak ott. A távozás csak kifejezett utasítás után engedélyezett – tette hozzá a katonai közlemény.
Egy másik közleményben a hadsereg leszögezte, hogy dolgozik a rakéták elfogásán és „csapást mér, ahol szükséges, hogy megszüntesse a fenyegetést”.
Az iráni Forradalmi Gárda a hivatalos IRNA helyi hírügynökség által szombaton ismertetett nyilatkozatában közölte, az éjszaka folyamán
Az izraeli katasztrófavédelem egy közép-izraeli épület tetején keletkezett tűzről számolt be, amely nem követelt áldozatokat.
A tűzoltóságot idéző média szerint a lángok azután csaptak fel az épületben, hogy a légvédelmi rendszer által elfogott iráni rakéta törmelékei lezuhantak.
A helyi televíziók a hatóságok közlései alapján egyébként azt jelentették, hogy
A 13-as kereskedelmi televízió közölte: Észak-Izraelben és az ország központi részén lakóépületek között csapódtak be iráni rakéták, súlyos károkat okozva. Sebesültekről adtak hírt Haifából és Beér-Sevából.
A haifai Rambam kórház jelentése szerint három súlyos és két közepesen súlyos sebesültet vittek hozzájuk. A helyszínen tizennégy könnyű sebesültet kezeltek a mentősök, többségük légnyomástól sérült meg.
A légiriadó után sikeresen landolt a Ben Gurion repülőtéren a Bangkokból érkező, külföldön rekedt izraelieket hazaszállító El Al mentőjárat, amely körülbelül 50 percet késett, ugyanis köröznie kellett Izrael partjainál a rakétatámadások miatt.
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy a légierő gépei a katonai infrastruktúrát támadták Irán nyugati és középső részén pénteken.
Tucatnyi vadászbombázó hajtott végre támadást rakétaindítók, rakéták és katonai célpontok ellen Irán-szerte.
– jelentette ki Jiszrael Kac védelmi miniszter.
Donald Trump amerikai elnök eközben jelezte, hogy az Irán elleni amerikai katonai szerepvállalásról szóló döntés meghozatalának kéthetes határideje a „maximális” idő, és hogy hamarabb is dönthet.
– mondta Trump újságíróknak New Jerseyben.
Ez az elnök első kommentárja a saját maga által szabott határidővel kapcsolatban azóta, hogy sajtótitkára csütörtökön felolvasta a nyilatkozatát, amelyben ezt az időkeretet szabta meg a diplomáciai megoldáshoz. Trump ugyanakkor azt sugallta, hogy nem gondolkodik az amerikai szárazföldi csapatok bevetésének lehetőségén, miközben az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást mérlegeli.
„Nincs szó szárazföldi erőkről. Az utolsó dolog, amit tenni akarunk, a szárazföldi erők” – mondta, amikor megkérdezték tőle, hogy ez is szóba került-e.
Azt is sugallta, hogy
„Tényleg nagyon korlátozott kapacitással rendelkeznek. Egy kis szakaszon át tudnak törni, de nem tudnak nagyon mélyre hatolni. Nincs meg ez a kapacitásuk. És meg kell néznünk, hogy mi történik. Lehet, hogy nem lesz rá szükség” – mondta a mintegy száz méterre a föld alá épített fordói urándúsító üzemmel kapcsolatban..
Hivatalnokok és szakértők azt javasolták, hogy az Egyesült Államok egyedülálló bunkerromboló képességeit, vagyis a GBU-57-es bombát használják e célok érdekében.
Arról is beszélt, hogy nehezen tudná rávenni Izraelt, hogy állítsa le az iráni légicsapásokat, még akkor is, ha diplomáciai megoldást keres a konfliktus lezárására.
„Azt hiszem, nagyon nehéz most ezt a kérést megfogalmazni, ha valaki nyerésre áll” – mondta az elnö.
„Kicsit nehezebb, mintha valaki vesztésre állna. De mi készen állun. És beszéltünk Iránnal, és majd meglátjuk, mi történik” – mondta az elnök.
Trump kicsit később megismételte, hogy ez nehéz kérés lenne, tekintettel Izrael eddigi katonai sikereire.
„Nagyon nehéz megállítani, ha megnézzük – Izrael jól teljesít a háború szempontjából” – mondta. „Azt hiszem, azt mondhatnánk, hogy Irán kevésbé jól teljesít, és így kicsit nehéz valakit leállítani” – tette hozzá.
„Nem segítettek” – mondta. „Irán nem akar beszélni Európával. Ők velünk akarnak beszélni. Európa ebben nem fog tudni segíteni” – mutatott rá.
Közben a CNN értesülései szerint iráni tisztségviselők európai kollégáikkal a svájci Genfben tartott találkozón azt közölték, hogy Irán csak akkor hajlandó találkozni az Egyesült Államokkal nukleáris tárgyalások céljából, ha Izrael beleegyezik abba, hogy abbahagyja az ország elleni támadásokat.
Egy, a tárgyalásokat ismerő nyugati tisztségviselő szerint
Bár a tisztségviselőknek elmondták, hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül rendelkezik hatáskörrel Izrael katonai akciójának leállítására, az európai képviselők azt mondták, hogy továbbítják az üzenetet – mondta a nyugati tisztségviselő a CNN-nek.
Az iráni tisztségviselők viszont azt mondták, megkérdezik a vezetésüket, hogy fontolóra vennék-e az Izrael elleni iráni csapások szüneteltetését is – tette hozzá a forrás. Ha mindkettő megtörténne, és mind az iráni, mind az izraeli csapásokat szüneteltetnék, akkor közvetlen tárgyalásokra kerülhetne sor az amerikaiakkal – mondta a tisztségviselő.
– tette hozzá a tisztségviselő.
Közben Madzsid Farahani, az iráni elnöki hivatal egyik tisztségviselője a CNN-nek azt mondta: az Iránnal folytatott diplomácia „könnyen” újraindítható, ha Donald Trump amerikai elnök utasítja Izrael vezetését, hogy hagyja abba az Irán elleni csapásokat.
„Irán hisz a civil párbeszédben” – mondta. „Közvetlenül vagy közvetve – nem fontos” – tette hozzá.
„Trump elnök könnyen leállíthatja a háborút egyetlen telefonhívással [az] izraeliekkel” – mondta.
Faraháni elmondta, hogy Irán nem támogatná az urándúsítás leállítását – amely Teherán szerint békés célokat szolgál –, de hozzátette, hogy lehetségesek az engedmények.
„Talán lehet alacsonyabb szint, de nem állítjuk le” – mondta.
Danni Danon nagykövet a CNN-nek azt mondta, hogy az irániak „hosszú évek óta a megtévesztés mesterei”.
Hozzátette, hogy a diplomácia addig nem fog működni, amíg Irán nem vállalja, hogy „ténylegesen kiiktatja a képességeit, teljesen semlegesíti őket, és nem dúsít uránt”.
„De nem vagyok biztos benne, hogy már ott tartanak” – mondta Danon.
Danont, aki háborús bűncselekménynek minősítette az izraeli Szoroka kórházat ért iráni támadást, arról kérdezték, mit válaszol azoknak, akik azt állítják, hogy Izrael háborús bűnöket követett el a gázai kórházak elleni csapásokkal.
„Nem lehet ilyen egyenlőségjelet tenni, mert, tudják, mi üldöztük a terroristákat, és megengedtük az embereknek, hogy elmeneküljenek azokról a helyekről” – mondta. A nagykövet emlékeztetett, hogy
Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke szerint eközben Izrael megsemmisítette Irán rakétakilövőinek felét, és figyelmeztetett, hogy országának fel kell készülnie a hosszan tartó katonai akciókra.
Ejal Zamir egy rögzített üzenetben tett megjegyzéseiben méltatta az Izraeli Védelmi Erők Irán elleni legutóbbi csapásait.
„Egy erőteljes és meglepő nyitócsapásnak köszönhetően rendkívüli eredményeket értünk el” – mondta.
Amellett, hogy felszámolták Irán magas rangú katonai parancsnokságát és jelentős csapást mértek nukleáris programjára, Izrael megsemmisítette a föld-levegő rakétaütegeket és a rakétaindítók mintegy felét, némelyiket mindössze „percekkel” a kilövés előtt – mondta Zamir.
Ugyanakkor
Úgy folytatta, hogy az izraeli légierő pilótái „az erők történetében a legnagyobb hatótávolsággal és intenzitással dolgoznak”, hogy „erőteljes” támadási hullámokban csapást mérjenek Iránra.
Izrael szerint Iránnak évekig nem lesz atombombája a beavatkozásuknak köszönhetően
A június 13-án indított nagyszabású offenzíva óta „értékelésünk szerint már legalább két-három évvel késleltettük annak lehetőségét, hogy (Irán) atombombával rendelkezzen” – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
„Rendkívül fontos az a tény, hogy megsemmisítettük ezeket az embereket, akik a nukleáris program részeként irányították és erőltették a fegyverfejlesztést” – mondta Szaár. „Nem állunk le addig, amíg nem tettünk meg mindent, amit csak tudtunk, hogy megszüntessük ezt a fenyegetést” – tette hozzá.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
A Kreml ismét nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot azon hírek kapcsán amelyek szerint Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket kaphat, amelyeket Oroszország elleni támadásokhoz használhat.
Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Izrael szerdán erőteljes csapások sorozatát hajtotta végre a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, fokozva ezzel a hadjáratot, amelyről azt állítja, hogy az ország drúz lakosságát támogatja.
Csütörtökre virradóra több oroszországi régiót is ukrán drónok vettek célba, az ukrán hadsereg szélesebb körű dróntámadást indított Oroszország nyugati régiói, köztük Moszkva ellen – jelentették orosz médiaforrások és tisztségviselők.
Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen.
Hatalmas tűz ütött ki a Tomorrowland fesztiválon Belgiumban. A tűzesetről készült videók és fotók elárasztották a közösségi média felületeket.
Az izraeli hadsereg új katonai folyosót alakít ki Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén.
Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban.
szóljon hozzá!