2010. január 14., 10:552010. január 14., 10:55
Voltak csökönyös próbálkozásaim, hogy amikor ellopták az első maroktelefonomat, csak azért is ugyanolyant vásároltam, hiába jelent meg időközben mérföldekkel korszerűbb kiadás. Azóta is minden évben küzdök a megszokottért, de a pontjaimra menetrendszerűen kapom az újabb és zoknimosóbb készüléket.
A legutolsó próbálkozásom a falura költözés volt, és ennek kudarcával vesztettem el a reményt, hogy lehet élni technika nélkül. Mert azt hittem, hogy falun majd fával tüzelünk, a kútból húzzuk a vizet, és jöhet az atomkatasztrófa, mi majd rá se rántunk. Aztán kiderült, hogy az elgondolás szép, de gyakorlatban másként működik a falusi élet.
Városon, ha elveszik a villanyt, lehet, hogy még folyik a víz a csapból. Vagy ha víz nincs, még működhet a fűtés, mert a gázcsapot nem zárták el. Na a városról kiköltözött falusinak annyi: egyszerre sújtja a se villany, se víz, se meleg. Mert a fáskazán villannyal működik, ha ég benne a tűz, és elveszik az áramot, jól felrobban. Persze van korszerűbb, amelyik ezt nem teszi, de az a pór számára megfizethetetlen. Az udvaron hiába áll a kút, a vizet pompa nyomja ki belőle, s az is árammal pumpál. Latyakos időben falun még gyalog sem lehet közlekedni, mert elnyel a sár.
Régen erre találták ki a jó öreg gólyalábat, de ma már ki mer ráállni? Szóval ott élsz falun, egy köpésre az erdőtől, ha kinézel az ablakon legelőt és fákat látsz, és tehetelen vagy, ha nincs villany, térerő, autó és egyéb kütyü. Most két variáns lehet a megoldás, egyik, hogy összegürcölünk annyi pénzt, hogy függetlenítjük magunkat. Vagyis építtetünk kandallót, cserépkályhát, ásatunk mélyebb, tisztább kutat, vásárolunk saját generátort.
Ez szerény számítások szerint ötven-hatvan éves projekt lehet. A másik és kézenfekvőbb megoldás, hogy kivárjuk, amíg odafejlődik a világ, hogy nem romlik el semmi, vagy ha mégis, automatikusan bekapcsol a vésztartalék, és a hálószobaajtó is távirányítással nyílik, de már a gondolati vezérlésűre gyűjtünk. E felé haladunk, mert a napokban olvastam, hogy a fejlettebb, másik kontinensen interneten be lehet jelenteni az áramszünetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok